Jövőre a Honvéd téri református templom tervei is engedély nélkül használhatóak lesznek

Szabadon felhasználhatóvá válnak Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei is 2023. január 1-jétől Magyarországon, közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az MTI-vel.

Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követően még 70 évig él. Hazánkban 2023. január 1-jétől így szabadon felhasználhatóvá válnak több neves építész önálló munkái is: például ezek közé tartozik Vidor Emil húsznál is több, Budapesten álló lakóépületeinek – köztük az úgynevezett Palatinus-házak vagy a hazai szecessziós építészet szép példája, a Bedő-ház – tervei is. Ezen felül Borsos Józsefnek a debreceni köztemetővel, a debreceni rendőrszékházzal, az Ary-villával vagy

a szegedi Honvéd téren 1941 és 1944 között épült templommal kapcsolatos tervei is.

Január 1-től tehát a Honvéd téri református egyházközség templomának tervei is engedély nélkül használhatók, így bárhol építhetnek egy ugyanilyet, a korábbi tervek szabad felhasználásával. 

Még 2019-ben, a 70 éves évfordulón írtuk, hogy maga az épület már 1944 nyarára elkészült, nem sokkal később pedig az első betörés is megtörtént. Ezt követően az első istentiszteletre csak 1947. november 30-án kerítettek sort, felszentelése pedig 1949. december 26-án történt meg, vagyis hétfőn lett hivatalosan is 73 éves az épület.

Borsos a szabályos ötszög alakú telekre egy vasbeton szerkezetű, klinkertéglával borított épület terveit nyújtotta be, melyet mázas cserepekből kirakott fényes tető borított volna. A református puritanizmus és a kitörő második világháború miatt azonban a téglák hagyományos nyerstéglák lettek, a tetőre pedig egyszerű cserép került.

Jövő évtől az építészeti tervek mellett többek között közkinccsé válnak még az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai is, például A Pál utcai fiúk és Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei. Fontos azonban, hogy ez csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem, tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek.

„Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Ezeknek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti” – hangsúlyozták a közleményben.