A Dél-Alföld mélyén is találhatóak kihűlt vulkánok, az SZTE geológusai nemzetközi kutatásban ezeket vizsgálják

Több kilométer magas hegyvonulatok és mély völgyrendszerek, valamint többmillió éve kihűlt vulkánok is húzódnak a Dél-Alföld sík felszíne, a földtörténeti viszonylatban fiatalnak mondható üledékes kőzetek alatt.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézetének alapkutatása az Alföld mélyén található kőzeteket és folyamatokat vizsgálja, különleges módszerekkel. A felfedező kutatásról Pál-Molnár Elemért, az Intézet – és a kutatócsoport – vezetőjét, valamint Szemerédi Mátét, a kutatócsoport tudományos segédmunkatársát, geológust kérdezte az egyetem hírportálja.

A kutatás 2019. december 1-jén indult az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéken, előzményei azonban ennél mélyebben gyökereznek, hiszen már a 2010-es évek elejétől foglalkoztak az egyetem munkatársai az Alföld mélyén eltemetett magmás kőzetekkel. A kutatás bázisát a tanszék „Vulcano” kőzettani és geokémiai kutatócsoportja adja, azonban a csoport kollégáinak munkája mellett kiemelendő az MTA-ELTE vulkanológiai kutatócsoportból, a Göttingeni Egyetemről, a Román Akadémiáról, illetve az Energiatudományi Kutatóközpontból társult kollégák hozzájárulása a projekthez.

„Alapkutatásunk elsősorban nem hazai, hanem nemzetközi, regionális kérdésekre igyekszik választ adni. A földtörténeti perm időszakban – körülbelül 300–250 millió évvel ezelőtt – hatalmas térfogatú vulkanizmus zajlott, lávaöntésekkel és kiterjedt robbanásos kitörésekkel, amelyeknek termékei ma Skandináviától a Balkánig megtalálhatók. Ebben a puzzle-ben szeretnénk mi elhelyezni a saját kis darabkáinkat a Kárpát–Pannon-térségből” – mondta Pál-Molnár Elemér, a csoport vezetője.

Az alapkutatáshoz kapcsolódóan évről évre születnek földtudományi alap- és mesterszakos szakdolgozatok, OTDK-dolgozatok és hallgatói konferenciaelőadások, az egyetem földtudományi képzésének több diákja aktívan közreműködik a tudományos munkában. A projekt aktuális eredményeit évente legalább 2–3 rangos nemzetközi konferencián és hasonló számú hazai szakmai fórumon mutatják be. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – érdemes kiemelni a szeptemberben Plovdivban, Bugáriában tartott CBGA konferenciát, amely a Kárpát–Balkán-térség geológiájával foglalkozó, 4 évente megrendezett esemény.

A konferencián idén egy már kiforrott, összefoglaló jellegű előadással vettek részt a szegediek. A kutatási eredmények (Q1-Q2-es besorolású) szakmai folyóiratokban (pl. International Journal of Earth Sciences, Geologica Carpathica, Lithos) publikálják. A 2023-as év várhatóan a legfontosabb tudományos eredmények összegzéséről szól majd.

„Alapkutatásunk lokális és regionális kérdéseket igyekszik tisztázni, egyik elsődleges célja a talpunk alatt, akár több kilométer mélyen lévő kristályos aljzat magmás kőzeteinek feltérképezése és megértése. Sajnálatos módon ezekről a képződményekről idáig csak felületes és gyakran félrevezető ismereteink voltak, elsősorban az 1960–80-as évek olaj- és gázkutatásaihoz kapcsolódóan. A magmás kőzettan, a vulkanológiai és az analitikai vizsgálatok fejlődése, valamint a lokális és regionális földtani ismeretek bővülése ma már lehetővé teszik, hogy ezekből az eltemetett, idős kőzetekből magmás eseményeket rekonstruáljunk, és rajtuk keresztül az aktív (és akár a társadalomra is kockázatot jelentő) vulkánok működését is jobban megértsük” – ezt már Szemerédi Máté, a „Vulcano” kutatócsoport tudományos segédmunkatársa mondta a lapnak.