HVG-rangsor: Az SZTE az ország második egyeteme, de az oktatók szempontjából a legjobb

Idén is megjelent a HVG felsőoktatási rangsora. Nem volt újdonság az első helyezésben: az ELTE évek óta vezeti a listát, ez idén sem volt másképp. A második helyre viszont a Szegedi Tudományegyetem került. Tavalyi pozícióján annyit javított, hogy akkor holtversenyben volt második a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, mely idén a harmadik helyet szerezte meg.

A tíz legjobb eredményű egyetem listáján voltak változások: a negyedik a Debreceni Egyetem, az ötödik a Semmelweis Egyetem lett. A hatodik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, majd – holtversenyben – a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A tizedik helyen a Pannon Egyetem végzett.

A leírás szerint a HVG Diploma rangsora idén is több alrangsorból állt össze. Figyelembe vették például az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvett hallgatók pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a középiskolai versenyeken helyezettek számát. Az oktatói lista készítésekor a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya mellett az egy oktatóra jutó hallgatók számát, illetve az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát is figyelembe vették.

Az oktatói rangsor élén nem az ELTE, hanem a Szegedi Tudományegyetem áll.

A második a Pannon Egyetem, a harmadik helyen – holtversenyben – a Debreceni Egyetem és az ELTE végzett – írják.

Az elsőhelyes jelentkezők száma és a felvett hallgatók teljesítménye alapján összeállított rangsort az ELTE vezeti – átlagosan 424 ponttal érkeztek az egyetemre az idén felvettek. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem végzett: a felvett hallgatók 99 százalékának van nyelvvizsgája, átlagpontszámuk pedig extrém magas: 459. A harmadik a Műegyetem, ahová több mint 4400-an próbáltak bekerülni, kifejezetten magas, 422-es átlagpontszámmal.