Itt nem arról van szó, hogy a Kárpát-medence legjobbjai vagyunk. Ez itt világszínvonal

Élen járnak a lézerfizika törekvései a szegedi ELI-ALPS-nak köszönhetően, amit már az Egyesült Államok kutatói is részletesen elemeznek a területen történő elmaradásuk ellensúlyozása érdekében – írja az Index korábbi riportjában, melyet a szegedi lézeres kutatóközpontban járva írtak.

A lap rögtön azzal a felütéssel kezdi a beszámolót, hogy Európa jelentős szereplő a lézerkutatásban, nem úgy, ahogy a félvezetők fejlesztése terén. Ráadásul pont Szeged határában működik az egyik legmodernebb ilyen intézet, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, mely az Európai Unió strukturális alapjának felhasználásával létesült. A szegedi intézményben a nagy intenzitású fényimpulzusok és anyag kölcsönhatását vizsgálják.

Szabó Gábor prorektor, a szegedi ELI-ALPS igazgatója így nyilatkozott az intézmény szükségességéről az Indexnek: „Ha megkérdezik, mi szükség van lézeres iparágra, példaként azt szoktam mondani: ha az összes lézeres technológiától megfosztanák az autóipart, akkor nem érné meg a prémium kategóriás autókat gyártani. A magas előállítási költségek miatt szinte senki nem tehetné meg, hogy megvásárolja azokat a járműveket” – mondta. 

Ez itt világszínvonal

Szabó szerint az ELI-vel új utak nyílnak meg a fizikában, de az anyagtudomány, az orvostudomány és a környezetvédelem számos területére is jelentős hatással lesz. A kutatóhálózatot a NASA-val egy szinten emlegetik. A mértékadó fizikai szaklapban az ELI-t a lézerfizika igen sikeres első 50 évét követő időszakot elindító csúcseredményének nevezték, és azt prognosztizálják, hogy a következő ötven évben kulcsszerepet tölt majd be.

„Soha az életben nem gondoltam, hogy lesz olyan dokumentum, amelyet az amerikai lézerfizikusok készítenek, amelyben ott lesz felsorolva, hogy Szegeden milyen lézerek vannak” – hangsúlyozta Szabó Gábor a lapnak. Megjegyezte, 2020 februárjában egy oxfordi konferencián az elkövetkezendő évtizedben leginkább áttörésre esélyes berendezésekről volt szó. Ezek között szerepel például a NASA ma már működő teleszkópja, de a tízes listán helyet kapott az ELI is.

„Azt hiszem, ezek a tények önmagukért beszélnek mindenki számára. Itt nem arról van szó, hogy a Kárpát-medence legjobbjai vagyunk valamiben, vagy a Duna–Tisza köze első számú kutatóközpontja. Ez itt világszínvonal” – szögezte le Szabó Gábor.

Évtizedek alatt térül meg

A kutatóközpont nagy teljesítményű lézereit kapcsolódó szolgáltatásokkal kutatók „bérelhetik”. Ehhez be kell nyújtani projektterveket, amelyeket egy nemzetközi, kutatókból álló zsűri bírál el, hogy egyáltalán megfelel-e a tudomány kritériumainak. A használók tudományos kiválóságukkal fizetnek az infrastruktúráért, mely számukra ingyenes a tagországok anyagi hozzájárulásának köszönhetően. 

A szegedi ELI igazgatója kiemelte: „A nyáron már volt egy pályázati felhívás, és a nálunk elvégzett kísérletek folyományaképpen már most számos publikáció szerzői és társszerzői vagyunk, pedig még gyakorlatilag a beruházási szakaszban állunk.”

Az intézmény ugyan nemzetközi összefogás által valósul meg, azonban a beruházási költségek 80 százaléka az adott térségben térül meg – jegyezte Allen Weeks, az ELI-ERIC főigazgatója, aki felelős a kutatóhálózatért és aki egyébként már több nemzetközi kutatási összefogást vezetett a karrierje alatt.

„Egy ilyen befektetés biztosan nem rövid távon térül meg. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez stratégiai kérdés. Korábban például Franciaország és Németország önállóan is képes volt ilyen nagyságrendű befektetésre, és ez most Magyarországon is lehetővé vált, az uniós támogatásnak köszönhetően” – emelte ki Allen Weeks, majd hozzátette: körülbelül 40 ilyen léptékű projekt fut a világban, ezek 10 évig épülnek, majd 50-60 évig szolgálnak.

jelentős befolyással bírhatnak a történelemre

Szegeden és Prágában összesen több mint 500 ember dolgozik 41 országból, a nemzetközi komplexumok pedig jelentős befolyással bírhatnak a történelemre is. „Ezzel a küldetéstudattal irányt mutatnak az itt dolgozó fiatalok, az egyetemeken és közösségeikben. Ennek az eredménye részben az, hogy az európai lézerek messze megelőzik az amerikai társaikat” – fogalmazott Allen Weeks.

Allen Weeks inkább vezetőnek nevezte magát arra a felvetésre, hogy ő maga mennyire fizikus, és mennyire menedzser. Kiemelte: egy felhasználói létesítmény vezetése különleges feladat, mert itt a világszínvonalú, érzékeny berendezéseknek mindig megbízhatóan a felhasználók rendelkezésére kell állniuk.

Az Index a szegedi ELI-ben dolgozó kísérleti fizikusokkal is beszélgetett, akik megtiszteltetésnek érzik, hogy itt dolgozhatnak, amivel az álmuk vált valóra. Elkötelezettek a tevékenységük iránt, és rajonganak a munkájukért, amely egyúttal a szenvedélyük is.