Egész Kelet-Közép-Európát képviselheti az SZTE egy európai környezetvédelmi projektben

Az Európai Unió H2020-as Phoenix-projektje arra keres megoldásokat, hogy milyen válaszokat adhatunk a klímaváltozás és az energetikai válság okozta kihívásokra. A kilenc országban zajló kezdeményezés kizárólagos képviselője a kelet-közép-európai térségben a Szegedi Tudományegyetem, amely két hazai területen, Szegeden és a Balaton régiójában végez nagy jelentőségű kutatásokat – írják.

A közleményük szerint elkezdődött egy empirikus felmérés, amely az Európai Unió zöld megállapodás, a „European Green Deal” keretein belül valósul meg, két magyarországi mintaterületen, Szegeden és térségében, valamint a Balaton környékén. A Phoenix-projekt célja az összes érintett érdekeinek, hozzáállásának felmérése és megjelenítése, angolul „Rise of the citizens voice”.

A kutatás feltárja, hogy az adott régió lakosai, döntéshozói és gazdasági szereplői mennyire nyitottak azokra a változásokra, amelyek az energiaválság és a klímaváltozás kapcsán várhatóak. A tanulmány kilenc Európai Uniós ország konzorciumával, tizenegy régióban, különböző témakörökre fókuszálva tárja fel a véleményeket és a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg a beavatkozási irányokra.

„A természeti környezetben fellelhető és adott lehetőségek, természeti kincsek megítélésére, sebezhetőségére és felhasználási módjaira vonatkozik a mostani helyzetértékelés, amely az egyik első lépés a projektben. A munka

jelenleg bárki által kitölthető kérdőíves felméréssel,

valamint az érintettek csoportjára vonatkozóan, célzott interjúkkal indult el. Ezeket ráadásul olyan módon vizsgáljuk, hogy hogyan lehet a jövő generációi számára a legfentarthatóbb módon megvalósítani. Ez a zöld átmenet, a Green Transition folyamat szerves része, ami az igazságos, fentartható és a társadalmi csoportok által is elfogadott átalakulás előkészítése” – mondta el Nagy Gyula, az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi adjunktusa az egyetemi lapnak.

A kutatók igyekeznek feltárni, hogy a különböző Európai Uniós országokban a helyi társadalom milyen irányokba szeretne fejlődni az energetika, a környezetvédelem és általában a fentarthatóság területén. A magyarországi mintaterületeken két fókuszt határoztak meg: Szegeden az energetikát, a geotermikus energia és az alternatív fűtési módszereket is érintve, a Balaton térségében a helyi élelmiszertermelés és ellátás („Termőföldtől az asztalig” – farm-to-fork) kerül a középpontba a felmérés során.

Az Európai Unió szakértői, a korábbi pozitív tapasztalatoknak köszönhetően Kovács Zoltánt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát kérték fel a projekt megvalósításában való részvételre.

„A Szegedi Tudományegyetem egyfajta ernyőszervezetként koordinálja a Phoenix-projektet Magyarországon. Mivel a kelet és közép-európai régióban mi vagyunk az egyetlen résztvevők a kutatásban, így óriási a felelősségünk, ugyanakkor egy meghatározó területen kerülünk fel Európa kutatási térképére. Ez azért magától értetődő, mert az SZTE szinte az összes aspektusból meg tudja közelíteni azokat a fenntartható fejlődésre vonatkozó kérdéseket, amelyek a jövőnket befolyásolják” – ismertette a projekt hazai vezetője.

A cél egy fentartható jövő, a dekarbonizáció, egy energetikai átállás több megújuló és kevesebb fosszilis energiafelhasználással, egy sokkal megbízhatóbb, kiszámíthatóbb rendszer kialakítása, amelynek irányvonalát más európai kutatóhelyekkel együtt most a szegedi kutatók adhatják meg. A projekt több fázisból áll össze, a konkrét akciótervhez is felhasználható összegző értékelést 2024 januárjában nyújtják be a kutatók az Európai Unió döntéshozóinak.