Az SZTE két másik magyar egyetemmel felkerült egy fenntarthatósági rangsorra

A brit Quacquarelli Symonds idén először állította össze fenntarthatósági felsőoktatási rangsorát. A rangsorba mindössze három magyar egyetem került be, az egyik a Szegedi Tudományegyetem, mely az összesített rangsorban a 381–400. helyen végzett.

A Szegedi Tudományegyetem a második legjobb magyar egyetem a világ legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége, a brit Quacquarelli Symonds idén először publikált fenntarthatósági rangsorán. Az október 26-án megjelent QS-listára a világon mintegy 700, Európa-szerte 303, hazánkban mindössze 3 intézmény került be – írják közleményükben.

Az SZTE az összesített rangsorban a 381–400. helyen végzett, a két másik hazai egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, előbbi előzte be a szegedi intézményt.

A rangsor alkategóriái szerint magyar viszonylatban a legjobb lett az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség biztosítását, valamint a jó életminőség elősegítését mérő indikátorok mentén, továbbá jó eredményeket ért el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, illetve a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is.

A QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek a bevonásával készült, és az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célját (Sustainable Development Goal, SDG) vette alapul. Az összeállításhoz a készítők figyelembe vették többek között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is.

A rangsor fókuszában az egyetemek, mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor.

A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján járja körbe az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20%), az esélyegyenlőség dimenziója (30%), a jó életminőség (jólét és jóllét) elősegítése, biztosítása (10%), az oktatási tevékenység társadalmi hatása (20%), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása, megosztása (20%).

A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatási-kutatási tevékenység, akadémiai elismertség (40%), a fenntartható intézményi működés, az eziránti elkötelezettség (35%), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25%).