Száz év Győrffy István kertjében

Az üvegházakban, mivel más és más éghajlatról származó növényeknek adnak otthont, eltérő módon alakították ki a klímát. A termekben, ahol főleg trópusi növények élik életüket, meleg, párás idő van, a kaktuszos helyiségben már kisebb a páratartalom és hűvösebb az idő, a hatalmas mamutfenyőknek szállást adó terem pedig a hazaihoz hasonló klímával rendelkezik.

Nemcsak növények lakják a Füvészkertet, az számtalan állatnak is otthonául szolgál. A kis tavakban aranyhalak úsznak, a sűrű lombokban és a színpompás virágok levelei között pókok és egyéb apró bogarak tanyáznak.

A szabadban

Az arborétumból kiérve, az ajtóval szemben terül el a hatalmas lótuszos tó, amely ősszel sajnos közel sem akkora látványosság, mint virágzás idején, de kétségkívül lenyűgöző ennyi növényt egy helyen látni még szirmok nélkül is. Itt található Közép-Európa legnagyobb indiailótusz-állománya, aki eddig még nem tekintette meg a kis tavat, annak mindenképpen ajánlott legalább egyszer, mondjuk júliusban, virágzáskor. Szintén csodálatos a japánkert, amelyet az útvonalon szorosan követ a sziklakert és a tavirózsás tó.

Idén ünnepli századik születésnapját a szegedi füvészkert, amit a kerek évforduló alkalmából mi is bejártunk. Arra kerestük a választ, hogy miért is ennyire sikeres az Szegedi Tudományegyetem alapvetően kutatási célokra fenntartott, de a látogatók körében is nagy népszerűségnek örvendő intézménye.

A Szegedi Tudományegyetem füvészkertjét Dr. Győrffy István hozta létre az első világháború után, mikoris a Trianon után a városba menekített Kolozsvári Tudományegyetem Szegeden folytatta tevékenységét. Győrffy a botanika professzoraként kért területet a szegedi városvezetéstől, kezdetben 20 hold állt rendelkezésére örökbérletben. A Füvészkert területén bőségesen akadt munka, a földet művelni kellett, a növényeket importálni és elhelyezni, az erőfeszítések gyümölcsét a mai napig élvezhetik a szegediek és minden látogató.

Aszályos idők

Az első növények 1925-ben kerültek a földbe, majd az egész kertet jegenyefa-csemetékkel vették körbe, melyek szerepe kettős volt: természetes kerítésként és szélfogóként is működtek. A következő években a "kerítés" helyére sövény került, majd a terület kiegészült egy 15 méteres védősávval.

A kezdeti munkálatok után nyilvánvalóvá vált, hogy a száraz, nyaranta kifejezetten aszályos területen megfelelő öntözés nélkül nem éli túl a kert, ezért egy központi kút fúrásába is belekezdtek. Az öntözőkút 206 méteres mélységből szívta fel a növények számára elengedhetetlen öntözővizet, amiből szerencsére akadt is bőven, ráadásul 21 fokosan alkalmas volt később a lótuszos tó kialakítására is.

A terület másik oldalán egy pázsittal borított tér, fenyők, tölgyek és egyéb fák csoportosulásai várnak, meg egy nagy fából készült hajó a kicsiknek és egy kis híd, ami a léptek alatt úgy inog, mint kocsonya a hűtőből kifelé jövet. Nyilvánvalóan ebben ez a buli.

A parkos részt követő területen rengeteg oktatóanyag, bemutató kapott helyet, főleg a hazai mezőgazdaságról. Van levendulás kert a Tihany-környéki levendulagazdaságot bemutató táblákkal, tanyasi kertek és azokhoz társuló földművelő eszközök, járművek. Méhészbemutató, erdészház, fűszer- és növénykert is kapott itt helyet. Kétségtelen, a kert hatalmas és színes növény- és állatállománya bőven eleget tesz az egyetem szükségleteinek, és a látogatóknak is páratlan kikapcsolódási lehetőséget nyújt, jóleső érzés elveszni benne.

A területet is sújtó aszály egészen 1941-ig tartott, 1942 tavaszától pedig már inkább túl sok volt a víz a tavaszi áradásoknak köszönhetően. A Tisza közel 50 centis belvizet hozott magával, ami aztán hosszú ideig ült a földeken, ellepte a kisebb épületeket, az üvegházakat, és kimosott rengeteg növényt is. Miután csillapodott a helyzet,

rengeteg nád és gyékény borította a területet az eredetileg odaszánt fák és bokrok helyett.

A víz elvezetésére a terület körül mély árkokat ástak, ezek csatornaként a mai napig is üzemelnek.

Rovarok és rovarevők

A Füvészkert legérdekesebb részének talán az üvegházak mondhatók, amelyek közel 1200 növénynek adnak otthont. Olyan, nem őshonos fajokkal találkozhatunk itt, mint a kakaófa, a kínai ősfenyő, rengeteg féle páfrány, rovarevő növény, illetve egy külön szobában nagyjából százféle kaktusz.