A szegedi lézerközpont villanyszámlája is közel tízszerese lesz a tavalyinak
Az ország egyik legnagyobb energiafelhasználó tudományos intézménye a szegedi lézeres kutatóintézet. Az ELI-ALPS már tavaly is több száz millió forintot fizetett az áramért, de az idei energiaválság miatt sem számítanak pénzügyi gondokra, a kutatások zavartalanul folyhatnak – írja a Telex cikke.
A lézerközpont esetében nehezebb kiszámolni a várható fogyasztást, mivel az elmúlt évek során, folyamatosan helyezték üzembe az új lézerrendszereket és egyéb berendezéseket, tehát az intézmény átadásával nem volt minden egyszerre telepítve végleges állapotában. Az újabb rendszerek üzembe helyezésével viszont folyamatosan nőtt az energiafelhasználás is.
Közben azért igyekeztek a takarékosságot is szem előtt tartani, így a vártnál kisebb mértékben emelkedett az áram költsége – ezt már Szabó Gábor fizikus professzor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője mondta a Telex kérdésére, aki elárulta azt is, hogy a legtöbb áramot nem is maguk a lézerek fogyasztják, hanem az épületgépészeti berendezések.
A szegedi kutatóközpontban folyamatosan fenn kell tartani a kísérletekhez kedvező, állandó páratartalmat, mert az a lézerek működését befolyásolhatja. Ugyanígy szabályozzák a hőmérsékletet és a levegő tisztaságát is, mert akár egy rossz helyre került porszem is hatással lehet egy mérésre. Mindezek komoly berendezéseket igényelnek, melyek áramfogyasztása is eltér az átlagostól.
Az áramszükséglethez képest a gázfogyasztás szinte jelentéktelen mértékű, mintegy tizedébe került. Az éves villanyszámla viszont
a tavalyi, mintegy 280 millió forint helyett jövőre már 2,6 milliárd forint lesz.
Aaz ELI-nek viszont vannak tartalékai a fizikus szerint, így ez nem okoz gondot. Mint mondta, a koronavírus-járvány idején kevesebb kutató érkezett, mint tervezték, és új berendezések beszállítására is várakozni kellett emiatt, így a fogyasztás miatti költségek is kisebbek voltak. A meglévő szerződések alapján az áramellátás az idén és jövőre is biztosított, azaz a kutatások továbbra is zavartalanul folyhatnak.
A tervek szerint 2023-ban az új napelemparkok is elkészülhetnek, amely az áramfogyasztásnak nagy részét biztosítja majd. Ennek a kivitelezési közbeszerzését már elbírálták, így meg fog épülni. Erről alábbi cikkünkben írtunk, mely a Telexen is megjelent együttműködésünk keretében:
A kutatóintézetet 2017-ben vették birtokba, mely a berendezésekkel és kutatási eszközökkel együtt mintegy 80 milliárd forintba került, ennek 85%-át az Európai Unió adta. A tulajdonos a Szegedi Tudományegyetem és Szeged város önkormányzata, fenntartója pedig egy olyan nemzetközi közösség, amely az EU-n belül szerveződött erre a célra.
Az intézetbe nemzetközi szakértői bizottság által elbírált tudományos pályázatok alapján jöhetnek dolgozni a hazai és külföldi kutatócsoportok, illetve kutatók. Ipari felhasználók térítés ellenében végezhetnek kísérleteket. Az ELI-ALPS állandó munkatársainak száma mintegy 250 fő, az épületkomplexum alapterülete pedig majdnem 25 ezer négyzetméter.
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
Tó és parkoló fölé is telepítenek napelemeket Szegeden, az ország legnagyobbjai lesznek
Tavaly hatalmas naperőművekről, idén napelemes kiserőművekről jelentek meg ajánlati felhívások, amelyek Szegeden biztosan példa nélküliek lesznek. Ezek az ELI lézeres kutatóközpont körüli Science Park területén, illetve a lézerközponthoz tartozó részeken valósulnának meg, méghozzá egy tó felületén, valamint a felszíni parkolót befedve. Ezen felül az SZTE még kísérleti napelemparkot is telepít a tudományos parkban lévő saját részükön.