Ha régen nem volt Moszkvai körút, most miért van?

Egy hete jelent meg egy hosszabb történeti áttekintés a szegedi nagykörút névváltoztatásairól, amiben azzal foglalkoztam, hogy hogyan szüntették meg 27 évre a Berlini körutat, majd rakták át kvázi a város másik végébe, azért, hogy lehessen Moszkvai körút is Szegeden. Most a város jelenlegi, illetve 1990 utáni első vezetését kérdeztük a részletekről.

Mindez 1945-ben kezdődött, ezelőtt egyáltalán nem volt a városban Moszkvai körút, és ha lett volna, akkor is inkább Szentpétervári körútnak kellett volna lennie, hiszen amikor az 1879-es árvíz után újjépült a város, és a legnagyobb adományozó országok után ezek fővárosairól neveztek el körútszakaszokat Szegeden, még utóbbi város volt az Orosz Birodalom fővárosa.

A II. világháború után tehát lett Moszkvai körút, a régi Berlini helyén, és pont emiatt merült fel a rendszerváltozáskor, hogy mindent csináljanak vissza, de végül az az ellenérv győzött, hogy végülis Oroszország is támogatta a város újjáépítését, csak nem annyival, mint mondjuk Berlin. Minderről részletesen a cikkben írtam, ezt érdemes lehet elolvasni.

A lényeg, hogy a történeti áttekintő cikk után egy kicsit aktualizálnám a kérdést, ezért megkérdeztem a jelenlegi városvezetést, van-e bármilyen szinten tervben, hogy visszaállítsák a régi rendet, és eltöröljék a Moszkvai körutat. Aktualizálás alatt nem az orosz–ukrán háborúra gondolok, azelőtt is foglalkoztatott a kérdés, egyik oldalon sem állva természetesen.

Szeged vezetése részéről Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester zárta rövidre a diskurzust: szerinte az utcaátnevezéseknek a rendszerváltás után, a 90-es évek elején volt az ideje, „és ezért arról, hogy ez a Moszkvai körutat miért nem érintette, az akkori képviselőket kellene megkérdezni”. Ebből bátran következtetek arra, hogy a Moszkvai körút hosszú távon marad így.

A következő lépés az volt tehát, hogy a város akkori vezetését kellett megkérdezni, amiért Lippai Pálnak, Szeged első demokratikusan megválasztott, fideszes polgármesterének írtam levelet. Ő előbb arról emlékeztetett, hogy „a rendszerváltás utáni szegedi vezetést a magas infláció, a bezáró nagyüzemek és az átalakulással járó sokrétű problémák foglalkoztatták elsősorban”, de írt a konkrét kérdésről is.

Lippai ismertette, hogy az MDF és Kereszténydemokrata képviselőkből álló, ún. konzervatív frakció és elsősorban annak vezetője, Koha Róbert „rendszeresen sürgősséggel terjesztettek elő utcanévváltoztatási indítványokat, melyeket a Liberális frakció »ugyan essünk már túl rajta« jelszóval nem kifogásolt, és a javaslatok határozattá emelkedtek”. Emlékezete szerint azonban ezek egyike sem érintette a Moszkvai körutat.