Botka László a Közgazdász-vándorgyűlés megnyitóján: Fizessenek a gazdagok!

Mint azt már többször is megírtuk, a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciája, a 60. Közgazdász-vándorgyűlés kezdődött el a csütörtöki napon Szegeden, mely szeptember 22–23-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában kerül megrendezésre.

A rendezvény egyik köszöntőjét Szeged polgármestere mondta, de a további programokon a hazai és nemzetközi gazdasági élet olyan meghatározó szereplői vesznek részt, mint Csányi Sándor OTP-vezér, Matolcsy György jegybankelnök, Laurent Maurin, az Európai Beruházási Bank vezető közgazdásza és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Fizessenek a gazdagok!

Botka László beszédében azt mondta, mindig is az volt a meggyőződése, hogy nemcsak a válságok idején, hanem mindenkor azoknak kell többet tenni a közösségért, akiknek jobbak a lehetőségeik. Szerinte ezt kívánja az igazságosság és a szolidaritás is. „Meggyőződésem, hogy most is erre van szükség: a tehetőseknek kell többet tennie a közösbe! Egyszerűbben fogalmazva,

a válságra is az a megoldás, hogy fizessenek a gazdagok!”

– mondta el egykori miniszterelnök-jelölti szlogenjét a megnyitón. A polgármester teljes beszédét a Szeged.hu közölte le, mely szerint a vendégeket köszöntve örömét fejezte ki, hogy Szegeden rendezik az idei vándorgyűlést. Kitért arra is, hogy Szeged egyetemi város, a tudás városa, így mi a tudásban, a tehetségben és a szorgalomban hiszünk. „Szent-Györgyi Albert szavait követve hisszük, hogy »a modern államban a politikus feladata tulajdonképpen nem más, mint a tudomány eredményeinek az életbe való átültetése«” – mondta a polgármester.

Botka elmondta, a poszt-covid időszak, a háború és az energiaválság okozta gazdasági válság akár külön-külön konferenciát is érdemelnének. Szerinte nem vitás, hogy Magyarországot is súlyos válság fenyegeti, majd megjegyezte, hogy egyes vélekedésekkel ellentétben ez nem csak a háború miatt van így – utalt ezzel a kormánypropagandára. Megemlítette a zárolt 3000 milliárdos uniós forrást is. Mint mondta, ez a rendszerszintű korrupció miatt van: 2011 és 2021 között az uniós közbeszerzések közel negyedét 12 kormányközeli vállalkozó nyerte el.

Az győz, ahol a tehetséget feltárják

A globális gazdaság, az Európai Unió és a magyarok is akkor tudják jól megoldani az évtized kihívásait, ha "fejben átváltanak" és elfogadják, hogy új gondolkodásmódra van szükség – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadásában, majd megjegyezte: az MNB-nél a fenntartható közgazdaság alapelveinek kidolgozása zajlik. Az MNB kutatócsoportjában úgy látják, hogy

a modern gazdaság a kvantummechanika, a részecskefizika törvényeit követi

– hangsúlyozta. Azt javasolta a közgazdászoknak, hogy a komplexitás törvényét, a rendszerelmélet törvényét építsék be gondolkodásmódjukba, továbbá a modern gazdaságot próbálják élő rendszerként elképzelni.

„Tudomásul kell venni, hogy vége van a lineáris világnak, elhagyjuk a régi, biztonságosnak hitt közgazdaság világát és evezünk a fenntarthatóság felé” – fogalmazott. A jegybankelnök jelezte, hogy kulcsfontosságú az úgynevezett parétó elv megismerése: eszerint 100 egységnyi erőforrás 20 százaléka váltja ki az eredmények 80 százalékát, ezen belül pedig az erőforrások 1 százaléka az eredmények 50 százalékát adja.

A továbbiakban a Carniegie-elvről beszélve azt emelte ki, hogy a gondolat hozza létre a valóságot, pozitív eredményeket. Az MNB-elnök hangsúlyozta, hogy a tudás exponenciálisan bővül, ha megosztják, a tehetség és a kreativitás döntő erőforrássá válik. A világban – a kisvállalkozótól kezdve a nagybankig, a kormányokon át az országokig és kontinensekig – az győz, ahol a tehetséget feltárják, a kreativitást motiválják és vegyítik a tudással, technológiával, tőkével – fűzte hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy a mai emberi civilizáció, Európa, Közép-Európa, Magyarország akkor tud fennmaradni, ha fenntarthatósági fordulatot hajt végre. Hozzátette: a másik fontos alapfeltétel az egyensúlyi növekedés, mert „akinél nincs stabilitás, az elveszett”. Szerinte ez Magyarországon nem látható, majd tulajdonképpen azt fejtegette hosszasan, hogy az eddigi extenzív, azaz „a munkaerő kiterjesztésén” alapuló növekedési modellről rá kell térni az intenzív, tudásalapú, a tudásmegosztás, a kreativitás és a termelékenységi fordulat bázisán álló növekedési útra.

Nagyon kellenének az uniós pénzek

Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója szegedi előadásán arról beszélt, hogy nagy szüksége lenne az országnak az európai uniós forrásokra, a kormány „mindent megtesz”, hogy a megállapodás létrejöhessen az unióval.

Kiemelte: nagy probléma lenne, ha a helyreállítási alap forrásairól év végéig nem sikerülne megállapodni, az uniós pénzek elmaradása 0,5 százalékkal csökkenthetné a gazdasági növekedést, növelné a cds-felárakat, a forintra pedig további leértékelődési nyomást gyakorolna. Felidézte, hogy az elmúlt hét évben 57 milliárd euró, évente a GDP 4,5 százalékának megfelelő összeg érkezett az Európai Unióból az országba.

A világgazdaság kilátásai nem túl kedvezőek, majdnem biztos, hogy globális, európai és magyarországi szinten is recesszió következik – vetítette előre. A legnagyobb problémát a bankvezér szerint az infláció jelenti. A járvány miatt világszerte erős stimulusok voltak, az ellátási láncok zavara miatt kapacitásproblémák jelentkeztek, ezen felül pedig az áruvásárlások aránya emelkedett, sok leálló szektorban pedig munkaerőhiány lépett fel – összegezte az infláció hátterében álló folyamatokat. A háború csak tetézte a problémákat – tette hozzá.

Csányi Sándor beszélt arról is: ahogy a devizahiteleknek, a forinthiteleknek is megvan a kockázata, és jelezte, hogy

nem megoldás az ársapka bevezetése, illetve az sem fenntartható, hogy egyes ágazatok ne fizessék vissza a hiteleiket.

Azzal folytatta, hogy egyes kormányzati intézkedések, így a különadók versenyhátrányt okoznak a hazai pénzintézeteknek, ami a gazdaság szereplőire, a hitelfelvevőkre is kedvezőtlenül hat, a jogrend kiszámíthatatlansága pedig szintén problémák forrása.

„Úgy érzem, nem látja mindenki tisztán a gazdaság-irányításban, hogy a bankszektor nehéz helyzetben van, alacsony a jövedelmezősége, nem éri meg ide befektetni. Nem hiszem, hogy akik a 2008-as válság kompenzálására ide betettek pénzt, még egyszer megfogják ezt tenni. Mi itt vagyunk, mi nem tudunk elmenni, nekem még kedvező is, ha néhányan elhagynák az országot, de a gazdaságnak nem” – így fogalmazott.

Minden állami forintot szabályosan, célszerűen és hatékonyan kell elkölteni

Windisch László szerint jelentős, ám pénzbe nem kerülő gazdasági élénkítő eszköz lehetne a dereguláció, a gazdasági szereplőkre vonatkozó túlszabályozottság ésszerűsítése, egyszerűsítése. Az Állami Számvevőszék tájékoztatása szerint az elnök előadásában kiemelte: energia, pénz és idő takarítható meg a gazdálkodóknál, főképp a kis- és középvállalkozói szektorban, ha a jogalkotó jelentős deregulációra szánja el magát. Hangsúlyozta, minden állami forintot

szabályosan, célszerűen és hatékonyan kell elkölteni, ez most minden korábbinál fontosabb.

Windisch László szól arról, hogy az Állami Számvevőszék a támogató, de mélységi átfogó vizsgálatokra fogja helyezni a hangsúlyt. Az idén nyáron hivatalba lépett új elnökként mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani a számvevőszéket. Erősíteni kívánja a digitalizációt, a kockázat-kezeléshez és ellenőrzéshez a minél szélesebb körű adatok felhasználását.

Kiemelt témaként fogják kezelni a vízzel való gazdálkodás minden közpénzügyi vonatkozását, a költségvetés rejtett adósságait - ilyennek nevezte előadásában Windisch László a pedagógusok bérrendezését és az állami tulajdonú állóeszközök amortizáció miatti pótlási igényét is. A számvevőszék elnöke elmondta, hogy az állami pénzügyek terén is fontosnak tartja a túlszabályozottság csökkentését.

Windisch szólt arról is, hogy a háború és a szankciós intézkedések miatt megemelkedett energiaárak olyan külső tényezők, amelyek pontos hatása, kifutása nehezen modellezhető. Szerinte reményt adhat, hogy a 2008-as válsághoz képest a mostani helyzet sokkal egészségesebb magyar gazdaságot, stabilabb pénzügyi rendszert ért el.