Bajban vannak a koraszülötteket mentő alapítványok, nemrég arról posztoltak, hogy adományokat várnak a piaci áras üzemanyagra. A gondok azonban sokkal súlyosabbak: kevés a szakember, és minden téren nőnek a költségek – írja a Telex cikke.

Nagyon nehéz pénzügyi helyzetben vagyunk, már másfél éve a fejlesztési tartalékainkat éljük fel, és ha mind elfogy, nem tudjuk, mi lesz – válaszolta a Telex kérdésére Pintér Gábor Sándor, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány ügyvezetője.

A koraszülöttek mentése állami feladat, ennek ellenére az Országos Mentőszolgálat alá rendelt alapítványok végzik ezt a tevékenységet. A legrégebb óta a szegedi alapítvány működik. A kilenc koraszülött szolgálat közül a szegedinek volt a második legtöbb riasztása, azonban a legnagyobb területen is ők szolgálnak: a kocsijuk tavaly több mint 84 ezer kilométert tett meg a mentések során.

Két mentőkocsijuk van, a tartalék járművet viszik ki a rendezvényekre, amikor adományokat gyűjtenek, míg a jobb állapotú autó a hívásra bármikor elindulhat a Szegedi Mentőállomásról. Az év minden napján 24 órás készenlétben vannak, a személyzet a sofőrön kívül egy orvosból és ápolókból áll. A szegedi alapítványnál jelenleg több mint nyolcvan munkatárs dolgozik, és önkéntes segítőik is vannak.

A mentőautókhoz jelenleg piaci áron vehetik meg az üzemanyagot, ezért ernyőszervezetük, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány nemrég felhívást adott ki, amelyben adományokat kérnek a tankolásra. A szegedi alapítvány már a működése határára került, mert a gondok súlyosabbak és szélesebb körűek annál, mint az üzemanyagok magas ára.

„Előfordulhat, hogy nem fogunk tudni kimenni egy riasztásra.”

– mondta Pintér, aki szerint a legrosszabb esetben megkérik az egyik szomszédos újszülött mentőt a sürgős szállításra, de előfordult már többször, hogy nem volt orvos, akit Szegeden be lehetett volna ültetni a mentőautóba. A koraszülöttek ellátása nehéz, fokozott stresszel járó, emellett speciális szaktudást és gyakorlatot is megkívánó feladat. Pintér szerint Szegeden még az egyetemi klinikán sincsen elég szakorvos, aki koraszülötteket képes lenne ellátni.

Van olyan adminisztrációs teher is, amiről kevesen tudnak: a sürgős mentések során gyakran megbünteti őket a rendőrség a „gyorshajtási szabálysértés” miatt. Ilyenkor hosszas procedúrával kénytelenek bizonyítani, hogy beteget szállítottak ,de a bírságot nem kell kifizetni. Az alapítvány kiadása havonta mintegy 12–13 millió forint, ebből 6–7 millió jut a bérekre, plusz a járulékok, így az összes bérköltség havi 9 millióra rúg.

A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány tavaly majdnem 27 millió forintot kapott az SZJA 1%-okból, több mint 5400 főtől, az alapítvány már évek óta az első három legtöbb 1%-ot begyűjtött szegedi szervezet között van. A többi pénzt, amire szükségük van, úgy kalapozzák össze: szinte minden nagyobb nyilvános rendezvényen ott vannak az önkénteseik, szeptember elején a Szegedi Halfesztiválon is gyűjtöttek adományokat.

Az állami költségtérítés terén 2010 előtt valamivel rosszabb volt a helyzet a mostaninál az ügyvezető szerint.

A szerződések alapján nyújtott állami támogatás, ami korábban a költségeik felénél kicsivel többet biztosított, már évek óta alig növekedett valamit, így egyre kevesebbet ér, emiatt még több adomány kellene. Jelenleg mentőautóra is gyűjtenek, mert a 2011-es évjáratút le kell selejtezniük, hiszen nem használhatják szabályosan.

Arra, hogy amennyiben állami feladat a koraszülöttek mentése, akkor miért nem biztosítja teljes egészében az állam a pénzügyi fedezetet, Pintér Gábor Sándor nem tud válaszolni. Ő sem érti, és ez már harminc éve, az egymást váltó kormányok alatt folyamatosan így megy: az adományok révén működhetnek.