Két év kihagyás után újra rákosi viperanapot rendeznek szombaton a szegedi vadasparkban

Két év kihagyás után újra rákosi viperanapot rendeznek szombaton a szegedi vadasparkban, a látogatók ekkor megismerkedhetnek a legveszélyeztetettebb hazai hüllőfajjal, valamint a védelme érdekében tett intézkedésekkel – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t

A Magyarországon tudományosan csaknem 130 éve leírt állat azért kapott egy külön napot – szeptember első szombatját – a zöld jeles ünnepek között, mert a természetben előforduló egyedeinek száma oly kritikusan lecsökkent, hogy a csak napjainkban is folyó, nemzetközileg támogatott fajmegmentési programnak köszönheti megmenekülését a végleges kihalástól.

A Szegedi Vadasparkban szombaton – a viperavédelmi programot szervező – Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet állomásával találkozhatnak a látogatók az állatkert az európai állatokat bemutató részén. 14 óra 30 perckor nyilvános vipera-vizsgálatot végeznek a Rákosivipera-védelmi Központ szakemberének vezetésével, ekkor a vendégek egész közelről megtekinthetik kígyót a Sancer-tó partján található terráriumnál.

A Szegedi Vadasparkon kívül a rákosi viperanap keretében a Rákosivipera-védelmi Központokban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a Nyíregyházi Állatparkban is várják az érdeklődőket ismeretterjesztő standok.

A rákosi – a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt – vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók – róka, borz, vaddisznó – megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.

A nőstények – a napsütötte napok számától függően – nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12–16 cm hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.

A biológiai sokféleség napjainkban tapasztalható nagyarányú csökkenése – mely folyamat megállításához egy mérges kígyó védelme is éppen olyan fontos, mint más fajok állományának megőrzése – az ember számára is tragikus következményekkel járhat.

A rákosi viperát is az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. Ennek keretében július végén a Kiskunsági Nemzeti Park két gyepterületére összesen ötven, a Rákosivipera-védelmi Központban nevelkedett kígyót engedtek szabadon. A program indulása óta eltelt csaknem húsz évben összesen 723 rákosi vipera került tíz természetes élőhelyre.