Megérkeztek az első adatok Szegedre a világ legnagyobb és legpontosabb űrteleszkópjáról

Mint előzőleg írtuk, szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek az emberiség eddigi legjobb és legnagyobb űrteleszkópjára. A NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópja tudományos ciklusát július 11-én kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével.

Az RTL Híradója arról számolt be, hogy már meg is érkeztek az első adatok Szegedre a világ legnagyobb, legpontosabb űrteleszkópjáról, a James Webbről. A tavaly karácsonykor fellőtt és egy hónap alatt pályára állított eszköz használatára szegedi kutatók egy év alatt 40 órán keresztül végezhetnek méréseket. Az űreszköz első, lenyűgöző fotóit nemrég közzétette a NASA.

A riport szerint a csillagrobbanást úgy képzelik el a tudósok, mintha egy durva felületű kő izzana fe. Bár ilyet még senki nem látott, a tudósok szerint a Földünk keletkezéséről is rengeteg információt hordoznak ezen események. A riport Szalai Tamás csillagászt szólaltatja meg, aki elmondta, a robbanás során szétszóródó anyagokból új csillagok és bolygók születnek.

A szegedi kutatók arra keresik a választ, hogy a Földet is létrehozó porszemcsék honnan jöttek, mert erre nem igazán van még kész válaszuk, ugyanakkor az egyik ilyen jelölt eme elmélet igazolására pont a csillagrobbanás. A megérkezett adatokból összeállított atomfizikai-kémiai térkép azt árulja el a szegedi kutatók számára, hogy a csillagrobbanás környezetében milyen anyagok vannak, azaz milyen atomokból és molekulákból áll, illetve milyen hőmérsékleten, állapotban és eloszlásban lelhetők fel.