A kukoricát afrikai cirok válthatja Szegeden, ekkora szárazságban már öntözni sincs értelme a földeket

Százmilliárdos károk a szárazság miatt a mezőgazdaságban – az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó szerint az öntözés bürokratikus akadályok miatt sem fejlődik, de valójában értelme sem lenne. Csongrád-Csanád megyében úgy számolnak, a kukoricát az afrikai cirok válthatja, miközben úgy védik a talajt, hogy azt nem szántják. Eközben Lázár János ménesbirtoka Mészáros Lőrinc segítségével állami pénzből oldja meg az öntözést.

Az Átlátszó írt egy hosszadalmas cikket a megyei aszályhelyzetről: az Agroplanta Kft. munkatársával és Földi László ügyvezetővel tartottak határszemlét augusztus elején, az aszálytól szenvedő Alföldön. A tavasz óta tartó szárazság ugyanis óriási károkat okoz a természetben és a mezőgazdaságban is. A kormány számításai szerint június legvégére a 300 ezer hektárt is meghaladta az aszálykár, a kiesett termés értéke százmilliárdokban mérhető.

A kormány arról is beszélt, hogy „a termelők rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket újból benyújthatják, és az igényeket a hatóság automatikusan engedélyezni fogja.” De ahogy a mezohir.hu cikke is írja, ez már veszett ügy. Az, hogy szárazságban öntözzük, kézenfekvő, ugyanakkor a szántóföldön, ahol hektárban, de még inkább 100 hektárban mérik a táblák méretét, ez nem olyan egyszerű. Az Agroplanta Kft.-nél sem öntöznek – pontosabban már nem öntöznek – írja a lap.

Kukorica helyett afrikai cirok

„Mondjuk itt Szeged környékén elég hektikusak a termőföld árak. A város közelsége is nagyon befolyásolja, de ha csak pusztán kilőjük a képletből a várost, körülbelül 2 és 3 millió forint körüli árakról beszélhetünk, ez folyamatosan kúszik fölfelé. Most már talán egy öntözőberuházásnál nyugodtan másfél millió forintos hektár költségről beszélhetünk, és ezzel szemben a 100–200 hektáros táblánál egészen elképesztő mértékű” – magyarázza Földi László.

„A másik ugye, hogy nagyon-nagyon bürokratikus a vízjogi engedélyek beszerzése. De technológiailag is, mert az elmúlt ötven évben irgalmatlan mennyiségű csatorna lett beszántva, megszüntetve, tehát ezeknek az újbóli kialakítása, karbantartása, ez is egy rendkívül erőforrás-igényes feladat” – tette hozzá az ügyvezető.

Kiskundorozsma határában a nyugati elkerülő értékes szántóföldeket vág ketté. Mindkét oldalban van az Agroplantának földje. Egyiket saját technológiájukkal, másikat hagyományos, szántás-vetés konstrukcióban művelik, a bérlő kérésére.

A cégvezető azt mondta, a kukoricát afrikai cirokkal váltják.

„Tápanyagban pedig szinte megegyezik a kukoricával. Egyelőre még közel sem terjedt el annyira, mint a kukorica, de én úgy gondolom, hogy évről évre egyre nagyobb vetésterületet fog pont emiatt, hogy kicsit szívósabb növényt szerezni. Az állattartóknak meg kell barátkozni vele, de szerintem ez előbb-utóbb tényleg évről évre több hektárba fog jelentkezni, nemcsak nálunk, hanem egész Európa nagy részén, ha tovább melegszik az éghajlat” – mondta Földi.

„Velünk vannak a kutatók meg a növénynemesítők, de csodákra természetesen ők sem képesek. Különben Spanyolország is szántóföldi nagyhatalom lenne, ha ez megoldaná ezt a problémát. Úgyhogy én attól tartok, hogy ilyen két-három emberöltő távlatban itt a szántóföldi növénytermesztés az elég komoly gondban lesz mindenképpen” – tette hozzá Földi. Szerinte a szántóföldi termesztés északabbra szorul, Lengyelország lehet a nagy nyertes.

A Lázár-féle ménesbirtoknak csorognak az állami milliárdok

A kormány uniós pénzből indított 2016-ban mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére pályázatot, ami a mai napig tart. A pályázati adatok szerint 716-an kaptak eddig pénzt öntözésfejlesztésre. 43,5 milliárd forint kiosztásáról döntöttek az eredetileg 50 milliárdosra hirdetett keretnél. Az adatok szerint a legnagyobb pályázók sem kaptak többet 1,1 milliárd forintnál. Az Átlátszó úgy számolt, hogy egy 800 milliós beruházásnál 400 hektárnyi terület öntözését oldotta volna meg 2 millió forint/hektáros átlagáron.

A Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. viszont állami pénzből – Mészáros Lőrinc közreműködésével – építtethet öntözőrendszert. A 23 milliárd forintos beruházást követően az öntözőtelep berendezett területe a fejlesztéseket követően 6 193,9 hektár, az egyidejűleg öntözött terület összesen 4 258 hektár lesz, a szükséges öntözővizet pedig a Maros folyóból tervezik biztosítani. A hektáronkénti beruházási költség az immár alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknál 3,8 millió forint.

Nem éri meg az öntözés ekkora aszályban

„A mostani természetes csapadékhelyzet miatt sincs értelme a szántóföldet öntözni. Nálunk a homokon az energiaárak változása miatt ezt nem is lehet. Tehát a homokon egy szántóföldi kultúrát nem tudok csapadék nélkül megtermelni. Nem gazdaságos. Még a jobb földeknél is komoly problémát okoz a csapadékhiány, sokan elhiszik az öntözés után, hogy »jó, legalább akkor most betakarítottam valamit«, de ha a végén összeszámol, akkor rájön, hogy veszteséget termel” – mondta az Átlátszónak a Balástya környékén termelő Tóth Sári Nándor.

A gazda ugyanarra panaszkodott, mint az Agroplanta: öntözéshez felszíni víz, csatornák, kiszámítható jövő kellene, márpedig az nincs. Földi László úgy számol, ha augusztus végéig nem esik legalább 100 milliméter csapadék a térségben, elmarad a repcevetés. Szerinte ilyen szárazságban kár a magokat elvetni, a növény gyorsan kipusztulna. Közben a kukorica aratására készülnek – már ami megmaradt.

A teljes írás az Átlátszó oldalán ide kattintva elérhető.