SZTE-s kollégiumi szobájában bányászhatott kriptovalutát egy hallgatói önkormányzati vezető

Információink szerint kriptovaluta termelésére alkalmas bányatelepet találtak az egyik magas rangú diákönkormányzati vezető szegedi kollégiumi szobájában – írja az Átlátszó. Havonta akár több tízezer forinttal károsíthatta meg az egyetemet a lap szerint, kérdéseikre azonban sehonnan se kaptak választ.

A kriptovaluták mivoltába nem mélyednék bele. Egyrészt mert nem is tudnék, másrészt valószínűleg könyvet lehetne írni róluk. Azért röviden próbáljuk meg: a Pénzcentrum cikke úgy írja, hogy a kriptovaluták olyan alternatív pénznemek, amelyek a kriptográfia, azaz titkosítás eszközét alkalmazzák, így a használóknak nem kell megadniuk személyi adataikat. Általánosságban decentralizált blokkláncon futnak: nincs központi irányító szereplő, a hálózat egyenrangú tagjai közt mennek végbe a tranzakciók.

Mindez azt jelenti, hogy a kriptovaluták nem függnek egyetlen banktól sem, használatuk pedig országhatárokon átívelő. Alapvető különbség a rendes pénz és a kriptopénz között az, hogy a klasszikus valuták kézzel foghatóak, tehát odasétálhatunk egy ATM-hez és kivehetünk belőle bankjegyeket, érméket, míg a kriptóknál nem. Ezeket úgymond bányászással lehet gyűjteni, mint befektetett munka.

A kriptovaluta-bányászat éppen azért jövedelmező, mert szükség van hozzá számítástechnikai eszközökre (ezért volt sokáig az egekben a videokártyák ára) és olyan informatikai tudásra, amivel laikusok nem feltétlenül rendelkeznek. Lényegében egy olyan tranzakciós folyamat, amelyhez számítógépek különféle kriptográfiai folyamatok használata során funkciókat oldanak meg, ez viszont rengeteg energiát fogyaszt, ezért bányásztelepeket sokszor olcsó országba telepítik ki.

A szegedi kollégiumi szoba, ami túl meleg volt

Visszatérve a szegedi esethez, az Átlátszó azt írja, hogy az SZTE több egykori és jelenlegi tagja kereste meg őket azzal az információval, hogy egy jelenleg is magas pozícióban lévő, befolyásos hallgatói önkormányzati vezetőt értek kriptovaluta-bányászaton a Szegedi Tudományegyetem Teleki Blanka Kollégiumában, még 2019 nyarán. A beszámolók szerint az esetre egy kollégiumi szobaellenőrzés keretein belül derült fény, amikor

a szinten lakó diákok szokatlan és rendkívüli melegre kezdtek el panaszkodni.

Ekkor kerültek elő azok a monitor nélküli számítógépek, amik a reggeltől-estig tartó működésük melléktermékeként hőt is termeltek, nem csak pénzt. Az érintett hallgatói önkormányzati vezetőnek a lap értesülései szerint titulusai és pozíciói az ügy előtt és után is szép számmal akadtak, pályáján csorba állítólag szerint nem esett, továbbra is betölti ezen tisztségeket.

Diáktársai megosztó személyiségként írták le őt az Átlátszó újságírójának: legalább annyian kedvelik, mint amennyien nem. Az viszont közös pont volt, hogy szeretett kérkedni a viselt dolgaival kapcsolatban. Ellenkező esetben jobban kedveli az eltussolást, így aztán ez az ügy is nyílt titok volt. Egykori hallgatói önkormányzati társa szerint ugyanis az egyetemen köztudott volt, hogy nagyban üzletel kriptovalutákkal, ezt hangoztatta is.

Ahogy azt is, hogy a HÖK-tisztségek csak hobbit és persze presztízst jelentenek számára.

A még 2019 vége felé nyugdíjba vonult akkori kollégiumi nevelőt és igazgatót is megpróbálta elérni a lap, hogy megtudják, mit találtak pontosan azon a szobaellenőrzésen, ahol értesüléseik szerint fény derült a kriptovaluta-bányászatra, de nem reagált a megkeresésekre. A pedagógus 2018 októberében a Hallgatói Mozgalomért Emlékérem külsős támogatói tagozatának díját is megkapta.

Ez utóbbi azért érekes, mert a kriptobányászaton kapott illető egykori HÖK-társa azt is elárulta, hogy lelepleződése után a diákönkormányzati vezető azt találta mondani: „[a nevelő] azt se tudja, mi az a bányagép, kap majd egy szép kitüntetést, aztán megnyugszik”. A kollégiumi bizottság egykori tagja név nélkül annyit mondott, hogy a szobaellenőrzés után nem történt semmi: „Az lett volna a minimum, hogy a gépeket lefoglalják és elfogulatlan fegyelmi vizsgálat indul, azt követően pedig, ha szükséges, büntetőeljárást kell kezdeményezni”.

Senki nem fogta fel, mi történt

2020 novemberében bejárta a sajtót a hír, hogy Erzsébetvárosban a polgármesteri hivatalban értek tetten egy DK-s önkormányzati képviselőt, Borka-Szász Tamást kriptobányászás közben. A képviselő a gyanú szerint bitcoint bányászott az irodájában lévő számítógépeken, tehát áramlopás bűncselekményét valósította meg. Az érintett képviselő az ügy kirobbanása után lemondott mandátumáról, és a DK-ból is kilépett. Tevékenységével azonban becslések szerint havi több tízezres nagyságrendű kárt okozott.

Valószínűleg ez az ügy járult hozzá ahhoz is, hogy az idősebb oktatók számára is nyilvánvalóvá vált a Szegedi Tudományegyetemen, hogy mi történhetett alig fél évvel korábban, 2019 nyarán a kollégiumban. Túl sok volt a hasonlóság a két eset között ahhoz, hogy valaki vagy valakik kényes kérdéseket tegyenek fel.

„Utána szép csendben kiköltözött…” – mesélte az Átlátszó egyik informátora.

A kiköltözéssel sietnie sem kellett, a szobaellenőrzés után az érintett hallgató csak hetekkel később helyezte át máshová a bányatelepet, nehogy bárki tovább feszegesse a témát. Kollégista státuszát pedig állítólag egészen a fent már említett erzsébetvárosi „kollégájának” lebukásáig nem veszélyeztette az eset. Ha az nincs, talán még ennyi felelősségre vonás sem terhelte volna, ami voltaképpen inkább egyezség lehetett, mintsem konkrét kirúgás – zárul az Átlátszó írása.