Az SZTE kutatása kimutatta, hogy életeket menthetnek a városi zöldfelületek a hőségben

A Szegedi Tudományegyetem kutatói azt vizsgálják, hogy milyen hőterhelés éri a városban élőket. Az elhúzódó hőhullámok esetén az emberi szervezetet extrém stressz éri, ami akár halálos is lehet a veszélyeztetett csoportoknál, mint az idősek, a kisgyerekek vagy a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők. Az SZTE szakemberei nemcsak a problémák tudományos hátterét vizsgálják, de megoldásokat is keresnek, javasolnak.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedes hagyományokkal rendelkező városklíma, humán bioklíma és ökoszisztéma szolgáltatás kutatás folyik. Az Unger János egyetemi tanár és Gál Tamás tanszékvezető egyetemi docens által vezetett Városklíma Kutatócsoporthoz kapcsolódik a hőterhelést számszerűsítő humán komfort kutatás és az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapó városi zöldfelületek hőszabályozási tulajdonságainak vizsgálata.

Ez utóbbi Gulyás Ágnes és Kiss Márton adjunktusok vezetésével zajlik. A humán bioklimatológia részben a klíma emberi szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik.

A bioklíma-index, mint összetett hőérzet

Úgynevezett bioklíma-indexek segítségével számszerűsíti a szervezetet érő hőterhelést. Az indexek kiszámításához egyszerre veszik figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, ezért “beszédesebb” egy bioklíma-index az egyszerű léghőmérséklet adatnál.

Nagyon sokféle indexet használ a tudomány ehhez, ezek közül Európában az egyik leggyakrabban használt a PET (fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet /Physiologically Equivalent Temperature) index, amely °C-ban adja meg az aktuális hőterhelés mértékét. Tehát a tűző napon állva – annak ellenére, hogy a hőmérséklet “csak” 38 °C – a PET értéke akár 50 °C fölötti is lehet. Ha szervezetünket nagyon nagy hőstressz éri, még egészséges ember esetén is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat.

A klímaberendezés csak fokozza a helyzetet

„Fontos, hogy a várostervezők figyelembe vegyék a humán komfort szempontokat és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja jelentősen javítani a mikroklímát. (...) Ott ahol nincs zöldfelület, akár 10–15 °Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET index értékével kifejezve, a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében pedig még ennél is nagyobb lehet a különbség” – mondta el Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa.

Ráadásul az épületek, burkolt felületek által nappal „begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik. A klímaberendezések az épületekben lévő többlethőt kondenzációs hőelvonás révén kivezetik a szabadba, ezzel csökkentve a beltér hőmérsékletét. Ez egyrészt komoly energiafelhasználással jár, aminek az előállítása jobbára fosszilis energiahordozókból történik. Másrészt a beltérből kivezetett hő rövidtávon, közvetlenül is rontja a közvetlen környezet mikroklímáját.

Nem csupán a fák telepítése jelenthet megoldást

A megfelelő faállomány is képes „klimatizálni”, hiszen mérsékeli a felszíni és a felszínközeli levegő hőmérsékletét, de az épületek beltéri felmelegedését – ezzel a klimatizálási igényt – is csökkenti azzal, hogy redukálja az épületre eső napsugárzási energiát. E mellett pozitívan hat a levegőminőségre és a vízháztartásra, vagyis közvetve és közvetlenül az emberi egészségre is. A faállomány növelése ugyanakkor csak egy a lehetséges számtalan zöld megoldás közül.

„A tudatosan alkalmazott biodiverz gyep, a zöldtetők, zöldfalak mind hozzájárulhatnak a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz. Ez azt is jelenti, hogy egyénenként is számos döntésünket át kell gondolnunk a klímaváltozás szempontjából. Például biztosan a kétcentisre vágott fű-e a legmegfelelőbb a kertünkben vagy esetleg egy természeteshez közelebb álló, összetettebb növényközösséget tartalmazó felület is megfelel” – hangsúlyozta a kutató.

A tanszéken folyó kutatásokkal a tudósok igyekeznek hozzájárulni, hogy minél többet tudjunk meg a klímaváltozás városokra és városlakókra gyakorolt hatásairól és minél több tudományosan is megalapozott információ álljon rendelkezésre ezeknek az úgynevezett természetalapú megoldásoknak a hatékonyságáról, segítve ezzel a széleskörű alkalmazásukat.