Eltűntek a színház elől a láncos „babák”, már nem is kerülnek vissza az önkormányzat szerint

Az Oskola utca és a Stefánia átépítésével a belvároshoz illő vörös térkövet kapták meg a gyalogosjárdák is. Azonban a színház körül megmaradt a régi burkolat, mondván az egészet cserélni kéne a Vaszy Viktor térrel együtt, az pedig nem volt a projekt része. Ennek ellenére mégis eltűntek onnan a kandeláberek között húzódó láncos „babák”, melynek okairól Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármestert kérdeztük.

Még 2021 nyarán indult meg az Oskola utca, valamint vele együtt a Belvárosi híd szegedi hídfőjének forgalomtechnikai újragondolása egészen a Stefániáig. Ez érintette többek között a Szegedi Nemzeti Színház környékét is, pontosabban a színházi körforgalmat, amelyet minimálisan áthelyeztek, hogy illeszkedjen az új szegélyekhez és az új forgalomtechnikához. Az áthelyezett szegélyek és az új középsziget, valamint a közművek és egyéb föld alatti munkák miatt fel kellett bontani a színház előtti járda egy részét is.

Ekkor tűntek el az úgynevezett láncos „babák”, ahogy azokat a tervezők hívják, mivel útban voltak. A térelemek némileg hasonlítanak a sakkban használatos gyalogfigurákra is. Köztük lánc is volt kifeszítve, ám az már néhol hiányos lett az idők során. Bár a színház Vörösmarty utcai és Deák Ferenc utcai részén még most is ott díszelegnek ezen elemek, az Oskola utcai munkálatok befejeztével – mint azt több olvasónk is jelezte nekünk, mondván szépen mutattak ott, így hiányoznának onnan –, még júniusban sem kerültek vissza a Stefánia felőli részre, a színház főbejárata elé.

Érdekesség, hogy a hivatalos projektoldalon található látványtervek szerint szintén nem volt visszahelyezve ezek a láncos „babák”, valamint a kandeláberek is meg lettek csupaszítva: a jelenlegi három kiágazó világítótest helyett csak kettő látható a terveken. A „sakkbábuk” viszont nem olyan régiek, elvileg egy évtizedekkel ezelőtti felújításnál kerültek csak oda. Tehát nem történelmi jelentőségűek – a régi fotókon nem is szerepel –, mint például a vihar által kidöntött fa miatt leszakadt hídkorlát, melyet annak rendje szerint ki is javítottak eredeti formában annak idején.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is megemlítette, hogy az úgynevezett „babák” között volt néhány helyen lánc, de már nem volt teljes. Bár szépen mutattak a kandeláberekkel és a színház fekete elemeivel együtt, végül a főépítészettel is egyeztetve

az a döntés született, hogy a hiányos lánc nem is kerül visszahelyezésre a „sakkbábukkal” egyetemben.

Ezen felül az is szemet szúrt, hogy a múzeum körüli burkolat is ki lett cserélve virtuálisan, miközben a valóságban minden maradt a régiben, azaz a nagyméretű, fekete és fehér elemek. Ezen térkövek szintén egy évtizedekkel ezelőtti felújításnál kerültek oda, de ennek ellenére a Vaszy Viktor térrel együtt lett volna érdemes kicserélni az alpolgármester elmondása alapján, mert azt csupán a Stefánia részén megbontani nem lett volna célszerű, hiszen megtörtek volna a fekete elemek által alkotott vonalak.

A részletes tervdokumentáció is azt írta elő a kivitelezőnek, hogy a munkálatok során sérülő beton térburkoló lapokat újra kell gyártatnia és pótolnia, amely meg is történt. Mondhatnánk, hogy mégis miért nem fért bele annak a viszonylag kis résznek a cseréje is, de ez nem ilyen egyszerű, szigorú szabályozás van erre vonatkozóan: a közterületeknek határaik vannak, ezek a Google utcanézetén is jól láthatóak. Ebben a projektben pedig a Vaszy Viktor tér nem volt benne, azonban a Stefánia által kihasított részen így nem lett volna esztétikus bármit felújítani, legfeljebb egy másik projekt során.

Arra a kérdésre, hogy akkor miért volt úgy ábrázolva a virtuális terveken, hogy új burkolatot kapna a színház előtti rész is, Nagy Sándor azt válaszolta, hogy mivel a részletes tervdokumentáción itt nem volt tervezve a burkolat cseréje, ebben az esetben a látványtervet készítő, egyébként aprólékos munkát végző kolléga volt figyelmetlen.