A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország Ez a Minimum! néven átláthatósági programot hirdetett meg, amely hat témában foglalta össze a helyi döntéshozatal átláthatóságának alapkövetelményeit. Az önkormányzati ciklus feléhez érkezve a kezdeményezők átvizsgálták, mi teljesült ebből a gyakorlatban: elérhetőek-e az önkormányzat legfontosabb dokumentumai a helyi honlapokon kereshető, feldolgozható formában?
A választások után több önkormányzat napirendjére tűzte az átláthatóság ügyét. A koronavírus-járvány önkormányzati „rendkívüli állapota” idején a téma háttérbe szorult, hiszen ekkor a polgármesterek gyakorolták a testületek jogköreit. A csökkentett módú működés mellett a csatlakozók visszajelzései alapján leginkább a hivatali apparátus ellenállása, a dedikált felelős hiánya és az informatikai rendszerek elavultsága okoztak nehézségeket a vállalások teljesítése során. Emellett több helyen politikai konfliktusokat generált a vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, vagy a politikai hitbizománynak számító helyi cégek átláthatóbbá tétele is. Máshol a hatalomra kerülő koalíciók belső feszültségeinek áldozatává vált az átláthatóság ügye.
Idén március és április hónapokban egységes szempontrendszer alapján a három civil szervezet 30 nagyváros és fővárosi kerület közzétételi gyakorlatát értékelte. A vizsgált önkormányzatok között egyaránt voltak ellenzéki és kormánypárti vezetésűek, és a programot vállaló települések mellett olyan városokat is ellenőriztek, amelyek nem írták alá a programot. Fontos látni, hogy
bár a vizsgált városokban lakik Magyarország polgárainak a harmada, ez a 30 település a több mint 3150 magyar helyhatóságnak számszerűen kevesebb, mint 1 százalékát alkotja.
A felmérés során azt vizsgálták, hogy elérhetőek-e a vizsgálat időpontjában az Ez a Minimum! programban szereplő adatkörök, illetve ezeket kereshető, géppel olvasható, közérthető formában teszik-e közzé. Ehhez részletes, 42 szempontból álló, nyilvános szempontrendszert használtunk. Az értékelést módszertani útmutatás segíti, ezt alapul véve egy képviselő vagy hivatali dolgozó is ellenőrizheti, hogy a települése honlapja milyen mértékben felel meg az Ez a Minimum! elvárásainak:
A szempontok hat témakörbe sorolhatóak, ezek közül a döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó „Nyilvános Működés” a legnagyobb súlyú. Tapasztalataik szerint a legtöbb magyar településen alapvető hiányosságok vannak még a törvényi közzétételi kötelezettségek teljesítését illetően is. A felmérésben használt szempontrendszert vette alapul közzétételi gyakorlatának javítására számos olyan település, ahol a polgármester vagy a testületi többség csatlakozott az Ez a Minimum! kezdeményezéshez.
Így nem meglepő, hogy a felmérésben ezek a települések értek el jobb eredményt, az elérhető 80 pontból ők átlagosan 52-t szereztek meg. A felmérést rajtuk kívül 13 (vegyesen ellenzéki és kormánypárti) önkormányzat honlapján is elvégezték, az ő eredményük átlaga 42 pont volt. A felmérésben szereplő önkormányzatok eredménye és rangsora alább látható. Az átlagos eredmény 46,9 pont volt.
Átlag feletti eredmények:
Átlag alatti eredmények:
A kimagasló eredményt elért önkormányzatok közül többen a programot alapul véve komoly lépéseket tettek az átláthatóság növelésére. Ezek alapján kiemelkedő Baja, valamint a budapesti kerületek átláthatósági teljesítménye. Ezek a jó példák tekinthetők a program legnyilvánvalóbb sikereinek, konkrét technikai megoldásaikkal is példát mutatva azoknak az önkormányzatoknak, akik szeretnék átláthatóbbá tenni a működésüket.
Jó gyakorlatok azonban fellelhetők máshol is: a felmérésben átlag feletti eredményt ért el az Ez a Minimum! programhoz nem csatlakozó fideszes vezetésű Székesfehérvár és példamutató a programhoz csatlakozó ellenzéki képviselők kezdeményezésére a fideszes polgármester által létrehozott szerződéstár a felmérésben nem szereplő Szekszárdon.