399 szegedi halt meg koronavírusban egy év alatt

Eddig soha nem látott részletességű adatokat kapott az Átlátszó a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a koronavírus-fertőzésben elhunytakról. A táblázatból kiderül, hogy 2022. január végéig mennyien vesztették életüket koronavírusban egy adott településen egy-egy napon. Volt azonban furcsa számeltérés is az adatokban, amelyre még nincs pontos magyarázat.

Az Átlátszó részletes cikkben számol be a kapott adatok feldolgozásáról. Mint írják, a napi adatokat összesítették, majd térképen ábrázolták azt is, hogy ezen egy évnyi időszakban (2021. február 1. és 2022. január 31. között) mennyi áldozata volt a járványnak összesen. Ez alapján az látszik, hogy

messze a legtöbb elhunyt Miskolcon volt (475), ezt követi Debrecen 414 és Szeged 399 elhunyttal.

Utánunk rögtön Pécs következik 392-vel. Az adatokat azonban érdemes súlyozni laakosság szerint is, hiszen Szeged egyébként harmadik népesség szerint Budapest és Debrecen után, Miskolc viszont úgy lett első, hogy közben már Szegedtől is elmarad lakosságszámra. A fővárosi kerületek közül a III., XI., XIII., és a XVIII. emelkedik ki, mindhárom kerületben meghaladta a háromszázat a koronavírusban elhunytak száma.

Viszont akadt furcsaság is: a koronavirus.gov.hu napi halálozási számaival összevetve több mint 1600 elhunyt hiányzik a most kapott adatbázisból. Ugyanis az NNK által küldött településszintű adatok szerint 2021. februártól 2022. január végéig 27 251-en haltak meg koronavírusban, viszont a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal adatközlései 28 881 elhunytról számoltak be ugyanebben az időszakban.

Ezt sokféleképp próbálták magyarázni, bár az NNK válaszáig csak találgatni lehet, valamint feltételezhetően van egy olyan részletes, az elhunytak adatait tartalmazó adatbázis is, amiben nemcsak az elhunyt kora, neme, betegsége, lakcíme és hasonló adat szerepel, hanem a koronavírus elleni oltásra vonatkozó kórtörténete is, ez azonban nem egyezik az Átlátszó által kért kimutatás parmétereivel, így lehet eltérés az adatoknál.

A lap azt is megjegyzi, hogy az adatok körül furcsán nagy volt a titkolózás. „Lehet persze szórakozni velünk, de baromi káros, hogy miközben ez az adatkör nagyjából minden európai országban nyilvános, itthon nem lehet tárgyilagosan, hivatalos adatok alapján elemezni, hogyan hatott a COVID-járvány a különböző társadalmi-gazdasági helyzetű településeken. Hogy ez miért van, abba jobb bele sem gondolni” – kommentálta a K-Monitor annak idején mindezt.

A teljes cikkben lévő diagramokat és interaktív térképeket ide kattintva lehet megtekinteni.