Mihálffy: A Dél­­magyarország munkatársai a független tájékoztatás és újságírás elkötelezett hívei

Vasárnap lesz 112 éve, hogy elindult a Délmagyarszág, Csongrád-Csanád megye ma is vezető hírforrása, amely alkalomból a megyei 2-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője levélben köszöntötte az újság olvasóit.

Az április 3-ig választásokon elsöprő gyözelmet arató Mihálffy Béla a lapnak küldött levelet, amelyben arról ír, hogy a Délmagyarország „az elmúlt több mint 100 évben, történelmünk egyik legzivatarosabb időszakában is elkötelezett volt a szegediek és a térségben élők tájékoztatásában. Többször fenyegette a lapot a bizonytalanság és a megszűnés veszélye, azonban a szegediek elhivatottságának, kiállásának köszönhetően mindig sikerült megtartanunk szeretett újságunkat.”

Mihálffy köszöntötte a Dél­­magyarország munkatársait, akik szerinte a független tájékoztatás és újságírás elkötelezett híveiként folyamatosan kitartóan számoltak be a térség eseményeiről, történéseiről, közéletéről és kö­­zösségéről. „Isten éltesse a lap olvasóit is, akik generációk óta követik a térség, az ország és a világ történéseit a lapon keresztül. Az olvasók adják a lap lelkét” – írta.

„A jövőben országgyűlési képviselői munkámban fontos szövetségesnek tartom a Délmagyarországot, amelynek köszönhetően beszámolhatok az olvasóknak az őket érintő eseményekről és közelebb hozhatom a parlamenti munka fontosabb történéseit” – ígérte a fideszes politikus.

A Délmagyarország 1910. május 22-én, vasárnap jelent meg először, 64 oldalon, és ezzel Magyarország egyik legrégebbi folyóirata. A lap alapítója, illetve első szerkesztője Róna Lajos volt, de Lázár György, Szeged polgármestere is segített a lapindításban és a névválasztásban. Alapításának több célja is volt: az egész akkori Dél-Magyarországot informálják a napi történésekről és aktuális irodalommal lássák el a legtávolabbi tanyán élő családokat is. A kezdetekkor a Délmagyarország szelleme liberális és a polgári radikalizmussal rokonszenvező volt.

1944. április 16-án betiltották, majd november 19-én újraindult, és miután 1945-ben a kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt külön lapot indított Szegeden, a Délmagyarország a Magyar Kommunista Párt lapja lett. Ekkorra politikai csaták fegyvere lett: a valódi hírek eltűntek, amelyek elevenné tették a lapot az 1920-as, 1930-as években.

A lapot kiadó Lapcom Zrt-t 2017 őszén felvásárolta az Avalue Befektetési Kft., az Andy Vajna akkori, azóta elhunyt filmügyi biztos, a TV2 korábbi tulajdonosa tulajdonában lévő AV Investments leányvállalata, s ezzel a lap a többi magyarországi regionális nyomtatott napilaphoz hasonlóan kormányközelbe került.

A felvásárlást követően a Botka László szegedi polgármester által vezetett baloldali többségű önkormányzat közölte, a továbbiakban nem helyez el hirdetéseket az újságban, a szegedi ellenzékiek pedig szimbolikus temetéssel elbúcsúztatták a lap függetlenségét, így tiltakozva a tulajdonkoncentráció ellen. 2018 novemberében ezután a tulajdonos a kiadót önként felajánlotta az akkor megalakuló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mely lépéssel ténylegesen egy tulajdonoshoz került a többi regionális lappal. (Délmagyar.hu, Wikipédia)

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder