A pandémia mellett megjelent az infodémia is, pedig Karikó Katalinékban megéri megbízni az SZTE professzora szerint

Az SZTE kutatónői két éve dolgoznak azon, hogy a koronavírus-betegség súlyos és kevésbé súlyos lefolyására választ adjanak – a titok többek között a gének variánsaiban rejlik. Széll Márta, molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője, aki egyben az SZTE stratégiai rektorhelyettese és Buzás Krisztina, az SZTE SZAOK és TTIK közös Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Szabadegyetemen mutatták be a témával kapcsolatos projektjeiket, amelyek fontos eleme többek között az ismeretterjesztés.

„Genetikai állományunk mindössze 1 százalékban különbözik embertársainkétól, és ez az 1 százaléknyi különbség határozza meg a fiziológiai különbségeinket, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkat is. Ezen tudás birtokában két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével indítottuk útjára a Pécsi Tudományegyetemmel együtt, azt a kutatást, amely egy biológiai mintagyűjteményre alapszik és több szempontból is óriási szereppel bír” – kezdte gondolatait a kutatást vezető Széll Márta.

Már meg is tudtak nevezni olyan géneket, amely variánsai hozzájárulnak vagy épp megvédik az adott személyt a megbetegedések súlyosságától.

Azonban ugyanezt a vizsgálatot egy kibővített betegcsoporton is el kell végezniük. „Azok a gének viszont, amelyek újra és újra fennakadnak majd a rendszeren, már publikálásra kerülhetnek úgy, mint a magyar populáció súlyosbító vagy épp, mint védő génjei” – fogalmazott Széll Márta. A cél egy olyan génpanel felállítása, amely megmutatja az embereknek, hogy milyen mértékű a hajlamuk a koronavírus-fertőzésre, és az általa okozott betegség súlyos lefolyására, amelyhez szükséges vizsgálatokra várják az önkénteseket.

„A nemek arányát tekintve egyelőre azt látjuk, hogy a férfiaknál a vírusfertőzések súlyosabb lefolyásúak.

Ez részben annak köszönhető, hogy vannak gének, amelyek variánsa a férfi hormonok szabályozása alatt állnak. Ez is mutatja, hogy a koronavírus-betegség lefolyásának milyen sok és komplex meghatározója van. (...) Az alapkutatások pedig minden esetben több évtizedes munkát igényelnek, az emberek jó része viszont már csak a végeredményt látja, azaz egy-egy gyógyszert vagy vakcinát. Emiatt – mint azt az utóbbi két évben is láthattuk – sokan kétkedővé és bizonytalanná válnak – hívta fel a figyelmet Széll Márta, akinek az előadása a Szabadegyetemen is erre témára épült.

Az, hogy Karikó Katalin és Pardi Norbert mRNS alapú kutatása éppen most ért révbe, és a klinikai vizsgálatok után alkalmazhatóvá vált a gyakorlatban, hihetetlen vívmány, melyhez megalapozott tudás, akaraterő, energia és munka vezetett. Az elsősorban a közösségi médiában terjedő kósza hírek helyett bennük megéri bízni. Ezt a célt szolgálja a WHO Magyarország legújabb kampánya is.

„A tájékozódni vágyó laikus nincs egyszerű helyzetben, hiszen a pandémiával párhuzamosan megjelent az infodémia is,

aminek köszönhetően szinte elveszünk az információ tengerében. Ám a szakemberek tudása most igazi biztonságot és követhető tájékozódási pontot jelent. (...) A kutatásoknak és azok eredményeinek köszönhetően, vagyis a COVID-19 elleni vakcináknak és a terápiában használt gyógyszereknek hála, százmilliók menekültek meg a betegség súlyos lefolyásától vagy éppen a haláltól. A lakossági ellátásban aktívan résztvevő egészségügyi dolgozók pedig a mindennapi munkájuk, tapasztalatuk és tudományos érvek birtokában tájékoztatni kezdték a lakosságot” – ismertette Kertész Éva.

„Ha világszinten követjük a vakcinálási és halálozási mutatókat a COVID-19 betegség kapcsán, akkor azt láthatjuk, hogy azokban a régiókban, ahol a vakcinálás megfelelő ütemben haladt, a beadott dózisokkal párhuzamosan csökkentek a halálozási mutatók. A vakcinák ugyanis csökkentik a súlyos betegség kialakulását és ezzel együtt a halálozást is. Az esetleges oltási reakciók vagy mellékhatások korántsem összemérhetők az élet elvesztésének lehetőségével” – emelte ki az immunológus.Elmondta:

2019-ben a COVID 19 megjelenésekor elővett mikrobiológiai, immunológiai és epidemiológiai tudásuk, amellyel akkor a tudós társadalom rendelkezett kevésnek bizonyult.

„2019 végén hirtelen azt tapasztaltuk, hogy a tudásunk alaptételei nagyon sok esetben meg fognak dőlni. Az újabbnál-újabb hullámok - egészen az omikronig - egyre veszélyesebb variánsok megjelenéséhez vezettek. A vírusfertőzés átfordult egy sokszervi elégtelenséghez vezető immunológiai betegségbe. Az omikron megjelenésével ugyan enyhébb lefolyásúvá vált, ám ennek a variánsnak a fertőzőképessége sokkal nagyobb, sokkal több megbetegedést okozott és a halálozások száma is igen magas maradt” – zárta gondolatait Buzás Krisztina.