Továbbra sincs pozitív elmozdulás a Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárásban

Az Európai Bizottság nem tud beszámolni pozitív fejleményekről a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján szerdán az MTI tudósítója szerint.

Didier Reynders beszédében reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő eljárások lehetővé teszik a magyar hatóságok számára, hogy megfelelően reagáljanak az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokra. Közölte, az EB számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a közös értékek megsértése miatt, köztük

• az akadémiai szabadsággal, 
• a civil társadalmi szervezetek,
• a migránsok és
• a szexuális kisebbségekhez tartozók

jogaival összefüggésben. Nemrégiben az uniós bizottság eljárást indított a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is, amelyre választ vár Magyarországtól, mielőtt arról döntene, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigye-e az ügyet – mondta. Kijelentette: az Európai Bizottság elítéli a szexuális kisebbségekhez tartozók bármilyen megkülönböztetését, az ellenük elkövetett erőszakot és gyűlöletkeltést.

Elmondta, az Európai Unió az uniós forrásokkal kapcsolatos feltételességi mechanizmussal rendelkezik.

Az Európai Bizottság a mechanizmus keretében folytatható eljárás megindításáról dönthet Magyarországgal szemben azt követően, hogy megvizsgálta a novemberben küldött, a kérdésekre adott magyar válaszokat – közölte. Magyarország esetében „blokkolták” a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap forrásainak kifizetését. Az uniós biztos szerint a források lehívását lehetővé tevő magyar terv nincs elfogadva, ugyanis az Európai Bizottságnak előbb látnia kell az országspecifikus ajánlásoknak megfelelő valódi reformok megvalósulását.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője hozzászólásában emlékeztetett: vannak olyan területek, amelyeknél a döntések kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A gyermekek védelme vagy az oktatás esetében az Európai Uniónak nincs kompetenciája elmondása szerint. Mint mondta, Magyarországon a felnőtteknek joga van az önkifejezesére, beleértve a szexuális élet területét is. Ennek ellenkezőjének állítása hazugság szerinte.

„Elfogadhatatlan pénzügyi szankciókkal zsarolni a tagállamokat egy ideológiai program érdekében”

– fogalmazott. Az Európai Bizottságnak el kellene fogadnia a magyar nép akaratát, és fel kellene hagynia a politikai támadásokkal – zárta hozzászólását Hidvéghi Balázs.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, április 3. óta számos magyar döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot homoszexualitása miatt, vagy azért, mert homoszexuálisként családra vágyik. Véleménye szerint a gyermekvédelmi törvényről tartott népszavazás törvénytelen volt, illetve politikai eszközként szolgált, amelyet – mint mondta – a magyarok többsége nem támogatott.