Szeged csatát vesztett: felszámolják a hulladékgyűjtő szigeteket, mert képtelenek voltunk kulturáltan használni azokat

Csalódnia kell annak, aki a Hulladék-szigetekre tervez nyaralást, vagy esetleg – a viccet félretéve – csak szelektív szemetét akarta volna letenni valamely szegedi ponton, ugyanis a hosszú évek óta az utcakép szerves részét képező, földbe süllyesztett tárolóhengereket sorra számolja fel az önkormányzat. Az ok nem meglepő, egyszerűen nem tudták tartani a tempót az illegális lerakókkal, és más módokon próbálják ezentúl begyűjteni a lakosság szelektálható szemetét.

Ahogyan a legtöbb magyar városban, úgy Szegeden is sorra jelentek meg 2000 után az úgynevezett hulladékszigetek, amelyek legutóbbi ismert formájukban úgy néztek ki, hogy valami utcasarkon vagy parkolóban van néhány négyzetméternyi, gyakran betonozott terület három oldalt fakerítéssel, és azon belül jellemzően három darab, zöld tetejű, süllyesztett hulladéktároló henger, amibe a tetején keresztül lehetett bedobni a szelektív szemetet. Volt külön henger az üveg-, a papír- és a fémhulladéknak, bár idővel utóbbi kettőt összevonták.

Így néz ki egy ilyen:

A rendszer talán sosem volt hibátlan, gyakori kritika érte például azért, mert az üvegledobást nemigen lehetett tompítani, és – elsősorban a lakótelepeken – sűrűn fordult elő akár az is, hogy valaki éjszaka dobálta le az üvegeket, nagy hangzavart keltvén ezzel. Ugyancsak problémaként merült fel, hogy a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai nem tudták elég sűrűn üríteni a szigeteket, aminek következtében valódi balkáni állapotok jöttek létre a hengereken kívül gyülemlő, különböző fajta szemétkupacok láttán.

Aztán ott voltak a vécécsészék is. Meg minden más, ami nem illett oda, és ezért a városi hulladékvállalat nem is szállította el azokat mindig, érthetően. 2015-ben úgy nyilatkozott az azóta csalási botrányba keveredett Joób Márton akkori újszegedi önkormányzati képviselő a megyei újságnak, hogy éves szinten 5 millió forintba fáj elvinni azt a mintegy 260 tonna illegális szemetet, amit a gyűjtőszigetekre vittek az emberek.

Joób akkor arról mesélt, hogy kollégái már kijártak fényképezni az illegálisan szemetet lerakókat, és tapasztaltak olyat is, hogy

volt, aki egy éjszaka háromszor is megfordult egy szigetnél, rengeteg illegális szemetet hagyva ott.

A képeket beküldték a rendőrségre, ahonnan egy városházi osztályra került az ügy, és végül 29 ügyben indult is szabálysértési eljárás. Ennek a felső büntetési határa akkor 50 ezer forint volt.

A Szegedernek olvasónk szólt, hogy még az ősszel eltűnt a Rendező téri hulladéksziget, ami után körbe is néztünk a városban, és azt tapasztaltuk, hogy rengeteg ilyen sziget egyszerűen nyom nélkül eltűnt: a hengerek helyén friss föld látszott mindenhol, még a fű sem nőtt ki. Újszeged városrészben például négy ilyen szigetről is tudtunk, ezeket mindet megszüntették. Egyedül a belváros szélén, a Klapka téren találtunk még működőt, de az is rogyásig volt pakolva, és már intenzíven folyt szét a szemét körülötte.

Az üggyel kapcsolatosan természetesen megkerestük a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, ahonnan Makrai László ügyvezető igazgató adott rövid időn belül választ. Ebben arról írt, hogy Szegeden a 2000-es évek eleje óta 50 ilyen hulladékgyűjtő sziget épült fel, de „az akkori időszaknak megfelelő, kezelő nélküli pontok sajnos nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeinket”. Makrai szerint is a szigetek megvalósulásukat követően rövid időn belül illegális hulladéklerakókká váltak a felelőtlen használatnak köszönhetően.

A jelenleg üzemeltetett szigetek nagy részénél az illegális (kommunális és lom) hulladék ráhordása folyamatos Makrai beszámolója szerint, és bár a gyűjtőszigetek tartályait és edényeit hetente háromszor ürítik, azok környékét pedig minden kedden takarítják, így is rengetek az illegális szemét, amelynek eltakaríátására csak 2020-ban 7 millió forintnál is többet kellett költeniük.

További problémaként sorolta az igazgató, hogy a gyűjtőszigetek tartályaiba elhelyezett csomagolási hulladék sok esetben szennyezett kommunális hulladékkal, ami hasznosításra alkalmatlanná tette előbbit. Az illegális hulladék a már elbontásra került újszegedi, dorozsmai, rókusi és tápéi gyűjtőszigeteinknél jelent meg leginkább, ezek a szigetek voltak a legközkedveltebbek az illegális hulladékot elhelyezők körében. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy

a szigetek mellé évente több száz tonna illegális hulladék került, mely sem városképi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem volt elfogadható.

A kialakult helyzetre tekintettel, a pályázati fenntartási időszak leteltét követően, Szeged önkormányzatával egyeztetve megkezdték a szennyezett hulladékgyűjtő szigetek lassú, fokozatos felszámolását. Makrai ugyanakkor azt is közölte, hogy ezt a leépítési folyamatot elsősorban a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer 2020-as teljeskörű bevezetése tette lehetővé, és így szerinte meg is szűnt a problémás szigetek létjogosultsága.

A korábban üzemeltetett 50 szigetből eddig 16-ot számoltak fel, a helyüket az eredeti állapotba visszaállították, így ezeken a helyeken az illegális hulladéklerakás megszűnt. A szigetek indokolt, ütemezett felszámolását a továbbiakban is folytatják, és csak azok fognak megmaradni, amelyeket a környékbeli lakosok megfelelően használnak, illegális hulladék nem kerül melléjük elhelyezésre, és az edényekben elhelyezett hulladék minősége is megfelelő.

A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretén belül a Telexen is megjelenik.