A kormány a legelsők között fejlesztené a szegedi repteret, csak időközben elfogyott a pénz és elszabadult az infláció

A Telex írta meg, hogy a lézerkutató intézet és a Pick Szeged szalámigyára, valamint a férfi kézilabdacsapata egyaránt érvként merült fel a szegedi reptérfejlesztés mellett, amely egy fenntartható és vállalható koncepció a többi, túlzó vidéki álmokkal szemben. Azonban van egy kis bibi: a vidéki repterek tömeges megújításához a költségvetés elszállt hiánya miatt már egyáltalán nem biztos, hogy rendelkezésre állnak a források.

Számos alkalommal írtunk mi is a szegedi reptér helyzetéről, sőt olvasói levelet is kaptunk, miszerint egy nemzetközi légikikötőt szeretett volna a megyei önkormányzat, amiről aztán kiderült, hogy – egyelőre – csak álom. A kormány időnként fellángoltatja a komplex vidéki reptérfejlesztési projektjét, de a Telex szerint jelenleg a pénzhiány miatt valószínűbb, hogy az áprilisi választásokig nem indul be a dolog. A nagy vidéki reptérfejlesztésnél két szempont fogalmazódott meg a mintegy ezermilliárdos terv kidolgozóiban:

  1. Magyarország egyfajta logisztikai központja lehet az Európába igyekvő távol-keleti (leginkább kínai) áruknak, amelyek a nagy központi repterek helyett szívesebben használnak kisebb, olcsóbb regionális hubokat.
  2. A fejlesztések révén nőne Magyarország turisztikai vonzereje.

A kormány már el is kezdte az előkészítési munkát, a Telex szerint a hazai reptereknek hat osztályba sorolta a terv szempontjából:

  • nemzetközi, kereskedelmi reptér (személy- és áruforgalom, akár menetrendszerinti gépekkel),
  • kereskedelmi repülőtér vállalati tevékenységgel (inkább áruforgalom, esetleg személyszállító charterek),
  • polgári célú, nem nyilvános repülőtér célzott üzleti tevékenységgel (vállalati felhasználóknak),
  • polgári célú, nem nyilvános repülőtér célzott tevékenységgel (sport, oktatás),
  • egészségügyi célokra fenntartott repülőtér (mentési feladatok),
  • polgári célú, szabadidős reptér.

Mi egyébként tavaly még négy ilyen kategóriáról szereztünk tudomást más forrásokból:

  • Komplex fejlesztés – Debrecen, Békéscsaba, Kecskemét, Hévíz-balaton és Győr-Pér.
  • Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés – Miskolc, Börgönd, Szeged és Pécs-Pogány.
  • Korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés – Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak és Szombathely.
  • További sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések – Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény és Bátonyterenye.

Kis pénzből hamar lehetne eredmény

A nagy tervhez elkészült mindenféle felmérés: kik az egyes repterek tulajdonosai, mely cégeknek jelentene kereskedelmi lehetőséget, ha modernizálnák a közeli repteret, mekkora beruházásokra lenne szükség az egyes helyszíneken. Ugyanakkor a lap szerint a nem is igazán nyilvános programot nagyban veszélyeztetni kezdte, hogy a magas infláció és az elszállt hiányszámok miatt elkezdtek visszafogni bizonyos beruházásokat.

Mégis úgy tűnt, hogy az összesített szempontrendszerek alapján – ha lesz reptéri fejlesztés – Szeged igencsak előkelő helyen szerepel.

Mint arról a Telex tudomást szerzett, a megvalósulás sorrendjének felállításánál megnézték minden reptérhez külön a szükséges fejlesztési forrást, az ITM emellett szektoronként (járműipar, egyéb gépgyártás, zöld gazdaság, egészségipar, IKT, élelmiszeripar, stb.) meghatározta, hogy mely városi reptér fejlesztése a legfontosabb. Székesfehérvár például szinte minden ágazatban fel tudott mutatni fontos cégeket, csak annyira sokat mégsem jelentett volna a térségnek egy új reptér a Liszt Ferenc repülőtér közelsége miatt. Békéscsabán viszont kevesebb lett volna a fontos cég, és drága lett volna a beruházás.

Szeged viszont elég jó kompromisszumos ötletnek tűnt.

A lap szerint vannak a sorban Szegednél preferáltabb reptérfejlesztések, így Pécs-Pogány a paksi nukleáris projekt miatt, Sármellék (Hévíz) a turisztikai potenciál miatt, vagy Debrecen, ahol Budapest után a legkomolyabb személyforgalomra lehet számítani, de Szeged így is előkelő helyen futott be. A Pick Szeged, a Sole Mizo, a ContiTech, a Goodwill Pharma és a BP SCG cégek közelsége is elhangzott az előkészítés során. Az is előnynek tűnt, hogy már kisebb fejlesztésekkel (szilárd burkolatú forgalmi előtér, kisgépes fogadó terminál, a jelenlegi futópálya meghosszabbítása 1500 méterig; gurulóút) a repülőtér hamar alkalmas lehetne elsősorban üzleti célokra, különösen, ha az M47 (Békéscsaba – Szeged) és az M9 déli gyűrű is segítené a kapacitások kihasználását.

A tervek szerint a beruházás bármikor elkezdődhetne, és 2025-ig be is fejeződhetne.

A reptér a szegedi városi cég, az SZKT fenntartásában van, a Telex fejlesztésekkel kapcsolatos kérdéseire azonban sem ez a cég, sem az ITM nem válaszolt. Nekünk annak idején Nagy Sándor ezt megtette, a cikk vége felé olvashatóak mind a megyei önkormányzat, mind a szegedi alpolgármester gondolatai a kormány fejlesztési koncepciójáról és a szegedi reptér helyzetéről.

Temesvár és Kecskemét szorításában

Mint az egyik egyeztetésre szétküldött anyagban az állam előkészítést végző szakemberei felvetették, Szeged gazdasági tevékenységén belül fontos szerepet játszik a Szegedi Tudományegyetem, azon belül is a lézerkutató intézet. A város hosszú távú célja olyan tudás- és technológiai transzferbázis létrehozása, ahol a Magyarországon unikumnak számító kvaterner szektor (kutatás-fejlesztés-innováció) erősödne, ami jelentős légiforgalmat is generálhatna. A tudományos tevékenységek mellett a sportturizmus (elsősorban kézilabda) jelenthet keresletet a repülőtér számára, amely elsősorban a nemzetközi tornákon részt vevő csapatok utaztatását szolgálná ki.

A kritikusok szerint az már kevésbé reális, hogy a 4 milliárd forintos, viszonylag szerény közép- és hosszú távú fejlesztési tervek között a regionális központtá válás is felmerült. Bár az anyagokban több olyan város is szerepelt, ahonnan lehetne látogatókat vonzani, Szeged mellett Hódmezővásárhely, Szentes, Kiskunfélegyháza, Makó, illetve a határon túlról Szabadka, Magyarkanizsa, Nagyszentmiklós merült fel.

Szeged versenyképességét rontja a mintegy 100 kilométer távolságban lévő és szintén fejleszthető Kecskemét, valamint az erős háttérrel és növekedési potenciállal rendelkező Temesvár közelsége.

Ami az egyik irányban előny, az a másikban hátrány: a Temesvárra vezető A1–M43 gyorsforgalmi kapcsolat és a két unión belüli ország határának könnyebb átjárhatósága a régióban valós alternatívává emelte a temesvári repteret, de a teljesen kiszámíthatatlan szerb–magyar határ miatt a vajdasági utasok egyelőre nem tudnának egy szegedi reptérrel kalkulálni. Ezen felül a kormány csak Debrecen kapcsán mutatott eddig hajlandóságot, hogy végtelen közpénzt beleöntve a kolozsvári légikikötő versenytársává és alternatívájá tegye.