A Somogyi-könyvtárban a 15–16. századi velencei reneszánsz könyvkiadók és nyomdászok emléke előtt tisztelegnek

A könyvek újjászületése címmel velencei kiadású reneszánsz könyvek kiállítása lesz a Somogyi-könyvtár 3. emeleti olvasótermében január 13-tól február 28-ig – írják hozzánk eljuttatott közleményükben.

A 15–16. századi Itália, és ezen belül Velence nem csak a képzőművészet, a költészet és a kereskedelem területén tűnt ki a többi európai ország közül. Az elsők között hódította meg a könyvnyomtatás birodalmát is, mégpedig a kezdetektől fogva olyan forradalmi, szemet gyönyörködtető megoldásokkal, melyek ma is meghatározó tényezői a tipográfia és a könyvillusztráció magas fokú művészetének.

A korábbi évszázadok impozáns méretű fóliánsai után a velencei műhelyekben megszülettek a kis méretű, könnyen hordozható „zsebkönyvek” olyan letisztult betűkészlettel, melyek a mai napig elevenen élnek, sőt, az Adobe kínálatában az egyik legszebb fontkészlet a művészetét Velencében kiteljesítő Nicolas Jenson francia nyomdász és betűmetsző nevét viseli, valamint Velencében született meg a „kurzív”, azaz „italic”, vagyis dőlt betűs nyomtatott írásmód is.

„La Serenissima” – az Adriai térség legfenségesebb úrnője, Velence 2021–2022-ben ünnepli fennállásának 1600. évfordulóját. E jeles évfordulóhoz csatlakozva a Somogyi-könyvtár 3. emeletén elhelyezett kamarakiállítással a reneszánsz velencei könyvkiadók és nyomdászok emléke előtt kívánnak tisztelegni a szervezők, a Somogyi Károly Emlékkönyvtár féltett kincseiből válogatva.

A reneszánsz korszakban Velence az európai könyvkiadás fellegvára lett. Olyan tipográfiai és könyvészeti újítások születtek, melyek ma is szinte változatlan formában élnek tovább. Aldus Manutiust (olaszul Aldo Manuzio) – akinek többek között a dőlt betűs és szabályosan központozott írást, vagy éppen az előszót köszönhetjük – a „reneszánsz Steve Jobs”-ként emlegetik, könyvművészete ma is legalább annyira jelentős, mint kortársai, Michelangelo szobrászata, Tiziano festészete, vagy éppen Sansovino építészete.

A kimagaslóan művelt humanista filológus rajongott a klasszikus görög és latin kultúráért, magas fokon beszélte és tanította is e klasszikus nyelveket. Valószínűleg azért indított saját nyomdát és kiadót, mert a tanításához volt szüksége tankönyvekre, hiteles forrásszövegekre. A kor legkiválóbb humanistáival ápolt életreszóló barátságokat és adta ki műveiket nyomdájában. Az Aldina-nyomda jellegzetes jelvényén a horgonyra tekeredő delfin alakja látható, amelyet egy Pietro Bembótól kapott Vespasianus-érme ihletett, valamint a „Festina Lente”, – „Megfontoltan haladj, ne kapkodj, hamar munka ritkán jó, lassan járj…” – közmondás.

A kiállítás tárlóiban a szimbolikus kép fejlődéstörténete is nyomon követhető, továbbá eredeti forrásból mutatják be a közmondás és a szimbólum közös történetét. A kiállításon a nyomdász Giunti-família történetébe is bepillanthatnak a látogatók, megcsodálhatják nyomdászjelvényeiket, valamint ízelítőt kaphatnak a 16–17. század változatos témájú velencei kiadású könyveiből.