Röst Gergely szegedi matematikus: a koronavírus nem feltétlenül fog enyhülni evolúciója során

A védekezés, ami a delta variáns által okozott járványhullámban még éppen elég, az omikron ellen már kevés lesz ez az egyik fő következtetése annak a hazai tanulmánynak, amely a napokban jelent meg és szerzője Röst Gergely, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője, valamint szegedi matematikuscsapata. Ennek apropóján a Portfolio beszélgetett a matematikussal.

Néhány napja jelent meg Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusának és kollégáinak tanulmánya medRxiv tudományos portálon, amely még tudományos felülvizsgálaton esik át. A matematikusok ebben a publikációjukban felmérték az omikron variáns által okozott új járványhullámok lehetséges következményeit és arra a következtetésre jutnak, hogy

még azokban a régiókban is jelentős új hullám várható az omikron miatt, ahol a delta variáns terjedését kontroll alatt tartják a korlátozó intézkedések és a népesség immunizációja.

Kutatásukban modellezték a népesség védettségi szintjének, a vírus lehetséges áttörésének és az új variáns immunitáskerülő képességének hatását is. A kutatók a kódokat is nyilvánossá tették, ezen az oldalon interaktív módon is lehet kísérletezni az omikron hullámokkal. Röst felidézte, hogy a dél-afrikai példákból eleinte úgy tűnt, az omikron terjedése négyszerese a deltának, tehát ennyiszer több fertőzést okozott. Oroszi Beatrix epidemológus szerint a WHO adatai alapján jelenleg 1,53 nap a variáns duplázódái ideje.

Ilyet Magyarországon még soha nem tapasztaltunk:

október második felében, a delta variáns gyors terjedésénél 7 nap alatt duplázódott a regisztrált fertőzésszám, később 1014 nap lett. Az omikron esetén tehát egy nagyon gyors járványfelfutással kell számolni - mondja az epidemiológus. Röst Gergely szerint a kérdés az, hogy ennek mi az oka. Az egyes variánsok terjedésének ütemét

  • az alap reprodukciós szám (R0),
  • a védekező intézkedések, és
  • a népesség immunitása

együttesen határozza meg. Mivel az intézkedések adottak, a négyszeres előny a másik két tényező valamilyen kombinációjából eredhet: a szegedi tudósok az összes lehetőséget egyszerre vizsgálták. Az már látszik, hogy az omikron sokkal könnyebben megfertőzi a korábban oltottakat, de a korábban átesetteket is körülbelül ötször akkora arányban tudja újrafertőzni, mint a delta. Ha nagyon hatékony az immunitás elkerülésében, akkor még az is lehetséges, hogy az R0 értéke kisebbnek bizonyul, mint a deltának, jelenleg ez még nem világos magyarázta a matematikus.

Elmondása szerint a deltát úgy szoríthatja ki az omikron, hogy a jelentős előzetes immunitással rendelkező országokban az utóbbi potenciálisan sokkal több embert tud megfertőzni, hiszen a delta ellen már védettek között is képes terjedni. A modell egyik fontos konklúziója, hogy

akármilyen kombinációt is nézünk, az a védekezés, ami a delta kordában tartására még éppen elég, az omikron ellen már kevés lesz.

A tanulmány szerint a következő omikron-hullám nagyon különböző lehet: egy minden korábbinál gyorsabb, meredekebb felfutás is lehetséges, ami még jól átoltott országokban is rekordmagas esetszámokhoz vezethet. A döntéshozók szempontjából is a legfontosabb kérdés ugyanakkor, hogy mennyire lehet súlyos az új hullám lefolyása. Röst Gergely erről úgy vélekedett, hogy vannak biztató hírek, de kevésbé biztatóak is, összességében ez még nem világos. Egy futballmeccsre is érdemes alaposan felkészülni, és nem csak abban bízni, hogy hátha gyenge lesz az ellenfél  szemléltette a szegedi tudós.

Alapvetés, hogy az omikron variáns által várható járványhullám előrejelzéshez a variánsok naprakész monitorozására lenne szükség, jelenleg azonban a dominanciájáról egyáltalán nincsenek transzparens információk itthon. Röst Gergely úgy véli, hogy folyamatos elemzésre van szükség, és ha úgy adódik villámgyors döntéshozatalra. Arra is kitért, hogy Magyarország helyzete is egyedi: Nálunk csökken a delta hullám, az ilyen országok közül mi a magas populációs immunitás, enyhe intézkedések szcenárióban vagyunk.

A modellezés alapján számunkra a mérsékeltebb immun-elkerülés esete lenne a szerencsésebb

fogalmazott. Az enyhe korlátozó intézkedések kedveznek az omikron terjedésének, de van pár olyan tényező is ami nekünk kedvez:

  • Még csak most vagyunk túl egy nagy delta hullám csúcsán, emiatt sok a frissen átesett immunis.
  • A téli iskolai szünet is jókor jön.
  • A harmadik dózisokban is viszonylag jól állunk, és nagy számban ezek is frissek az oltási hetek miatt. Ez azért is fontos, mert az most már kezd egyértelművé válni, hogy a három dózis sokkal jobb védelmet ad az omikron ellen, mint a kettő.

Vannak olyan hosszú távra vonatkozó, optimista várakozások, miszerint az evolúció során megszelídül a vírus. Röst Gergely erre határozottan azt felelte:

Ez egy közkeletű bölcsesség, de nem mindig igaz.

A kórokozók evolúciója a hatékonyabb terjedés irányába halad; van amikor ez egybeesik azzal, hogy az enyhébb megbetegedés a kedvezőbb a számára, de számos olyan példa ismert, amikor egy kórokozó évezredek alatt sem szelídült meg. Az új koronavírus esetén ráadásul a fertőzések túlnyomó többsége a tünetek megjelenésének környékén történik, a súlyos állapot pedig jóval később alakul ki, így a vírus terjedése szempontjából akkor már nem sokat számít, mi történik a beteggel, tehát az enyhülés irányába a szelekciós nyomás nem jelentős magyarázta a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője.

Eddig az egyre virulensebb variánsok voltak a sikeresebbek, most annyit változott a helyzet, hogy a népesség jelentős része már rendelkezik valamilyen immunitással, akár védőoltás, akár korábbi fertőzés révén. Az omikron variáns sem amiatt terjedt el ilyen gyorsan, mert esetleg kevesebben haltak meg miatta mondta. A szakértők az újabb hullámok csökkenő halálozási arányait a hatékonyabb védekezéstől és a társadalmi immunitás felépülésétől, nem a vírus megváltozásától várják.

A teljes, igen nagy kiterjedésű beszélgetés Oroszi Beatrix epidemológussal és Röst Gergellyel, az SZTE matematikusával itt olvasható, ebből még sok érdekesség kiderül az omikron várható hatásairól.