A brit QS kelet-európai rangsorában az SZTE a második legjobb hazai egyetem

Felállította legújabb nemzetközi rangsorát a brit Quacquarelli Symonds (QS), amely a feltörekvő európai és közép-ázsiai országok felsőoktatási intézményeit értékeli. A Szegedi Tudományegyetem idén a 29. helyen végzett, így továbbra is az ország egyik legjobb egyetemének számít ezen a listán.

A brit QS 2021. december 15-én jelentette meg legújabb EECA (East Europe & Central Asia) rangsorát, amelyben az SZTE a 29. helyet szerezte meg. Ezzel hazánkban ismét az egyik legjobb egyetem lett a 16 vizsgált magyar felsőoktatási intézmény között, amelyekből – akárcsak 2020-ban – négy került be a top 50-be.

Egészen pontosan holtversenyben a második helyet szerezte meg a szegedi intézmény a budapesti Műegyetemmel, míg az ELTE nem sokkal előzi őket az első helyen. Az összesített 2022-es listán az előbbieknek ez a 29., míg az utóbbinak a 26. helyet jelentette. A BME javított 2021-hez képest hat helyet, míg az SZTE rontott hármat, ezzel azonos pontot szereztek. A 2020-as listán viszont még hátrébb volt a két intézmény, a 33. és 34. helyen a szegedi javára, tehát pontszámban különösebb változás nem volt, ahogy helyezésben sem olyan lényegi.

A feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai régióból tavalyhoz képest ötvennel több, azaz 450 felsőoktatási intézmény szerepel a QS-listán. Az SZTE a rangsorolt intézmények top 6,4 százalékába tartozik az idei helyezésével. Több részterületen is javult a mezőnyben elfoglalt pozíciója, ilyenek például az akadémiai elismertség vagy a kutatási együttműködések nemzetközi kiterjedtsége. Legerősebb indikátora az internetes láthatóságát mérő mutató lett: itt a vizsgált régióban a legjobb húszban szerepel, ugyanis a 16. helyezést érte el.

A rangsor készítői a listát továbbra is tíz szempont alapján állítják össze: 30 százalékos súllyal az intézmény akadémiai elismertségét, 20 százalékos súllyal a munkaadók visszajelzéseit vették figyelembe. Mérték az oktató-hallgató arányt (10 százalék), a doktori fokozattal rendelkező oktatók-kutatók számát (5 százalék), az idézettséget (5 százalék), a publikációs tevékenységet (10 százalék) és az intézmény nemzetközi kutatói kapcsolatrendszerét (10 százalék). A nemzetközi hallgatók és oktatók arányát 2,5-2,5 százalékos súlyozással számolták, az intézmény internetes láthatóságát 5 százalékkal.

A teljes lista itt érhető el.