Tényleg háromszor is kijött volna a harmadik híd a tram-train árából?

Mihálik Edvin szegedi zöldtanácsnok és odesszai önkormányzati képviselő szerint háromszor is fel lehetett volna építeni a szegedi új, harmadik hidat a tramtrain-beruházás költségeiből. Utánajártunk, valóban lehetséges-e ez.

A szegedi városháza zöldtanácsnoka a tram-train elindulásának napján írta Facebook-oldalán, hogy „háromszor lehetett volna felépíteni a városunk harmadik hídját abból a pénzből, amit erre költött kormány, ugyanis a beruházás 10 év alatt sokszorosára drágult”. Mihálik hozzátette, hogy ennek ellenére örül a fejlesztésnek, hiszen környezetbarát, a szegedi utakat tehermentesítő összeköttetés jött létre a megye két legnagyobb települése között.

Tram-train ötszörös áron

Először is nézzük a tram-train költségeit, hiszen mint végéhez közelítő beruházás, azt már ismerjük. Amikor 2011-ben Lázár János és Botka László egy asztalhoz ülve aláírták a beruházás papírjait, arról állapodtak meg, hogy a két város erre nyert támogatásból elkezdi a tervezést. Hódmezővásárhely a vásárhelyi, Szeged pedig a makói tram-train megvalósításának első lépését vállalta.

A vásárhelyi beruházás árát akkor „tízmilliárdos nagyságrendűre” saccolták, ez szaladt el végül a 80 milliárdig 2021-re. (80 milliárd 2021-es forint 2011-ben csak 64 milliárd lett volna.) Lázár János egyébként nemrég élő videójában említette, hogy tizenöt évvel ezelőtt 16 milliárdot mondtak.

Amikor néhány éve még 71 milliárd forintról volt szó mint teljes költségvetés, a következőképpen állt ez össze a vásárhelyi vonal esetében:

• 18 milliárd járműbeszerzésre;
• 5 milliárd járműtelep-építésre;
• 49 milliárd pályaépítési munkálatokra.

Tanulmányok, becslések

A harmadik hídnál már más a helyzet, ugyanis csak kölségbecslés áll rendelkezésre, azt nem tudjuk, mennyi lenne a tényleges ár az elkészülte után, illetve az sem világos, hogy mit is értünk harmadik híd alatt. Rákérdeztünk Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesternél, hogy szerinte mennyiből jönne ki, amire ő azt írta, csak a megvalósíthatósági tanulmányra tud támaszkodni, ami szerint a híd maga nettó 19,5 milliárd forintból jönne ki, a kapcsolódó úthálózat-fejlesztés pedig nettó 7 milliárdból. Ebben azonban nincs P+R parkoló vagy intermodális csomópont sem a Tisza teherpályaudvaron, csak maga a híd, vasút nélkül.

Nagy szerint az intermodális csomópont kialakítása további 6,7, Szeged állomás átépítése pedig 9 milliárd lenne. Ez azt jelenti, hogy a most Nemesi Pálék által tervezett híd kijöhetne 28 milliárd forintból, de vasúti átvezetésről, közlekedési csomópontról vagy más finomságokról itt nincs szó például. Ezen becsléssel számolva

a tram-train költségvetése 2,8 harmadik hidat adna ki.

Nagyon fontos kihangsúlyozni ugyanakkor, hogy az ilyen mértékű beruházásoknál nagy mértékű drágulások sokszor fordulnak elő, elég csak a tram-train büdzséjének ötszörösére növekedésére gondolni. Azt senki sem tudja, hogy mennyivel drágulna meg a hídépítés, de van egy sanda gyanúm, hogy végül nem 28 milliárd lenne a számlán.

Persze rákérdeztünk Mihálik Edvinnél is, hogy hogyan futná ki három híd a 80 milliárdból, hogyan kalkulált. Ő azt válaszolta, hogy „a megvalósíthatósági tanulmány kb. azt vetíti előre, hogy a híd költségei a tramtrain költségeinek a felét teszik majd ki, míg a Szolnokon épülő tisza híd kapcsán 2021-es hírek szerint 30 milliárd forintos költségvetéssel számolnak”. A képviselő szerint ezek a számok azt vetítik előre, hogy abban az esetben, ha a 2017 december végén született megállapodás után megindult volna a híd építése, akkor a tramtrain költségeinek feléből, harmadából meg tudták volna valósítani a harmadik szegedi Tisza-hidat.

Persze csak akkor, hogy az nem drágul egy forinttal sem közben. Nagy és Mihálik is emlegetett megvalósíthatósági tanulmányt, erre vissza és kérdeztünk, hogy ez ugyanaz-e a két esetben, és ami sokkal fontosabb, hogy mikor készültek (ez azért lényeges ugye, mert meredeken emelkednek az építőipari költségek, de erről rögtön írunk részletesebben). Mihálik erre azt mondta, kérdezzük meg Nagy Sándort, mert neki is ő a forrása, az alpolgármester pedig azt, hogy a NIF megrendelésére idén tavasszal készült az anyag. Nagy Sándor itt arról is írt egy keveset, hogy Nemesi Pálnak konkrétan milyen érdemei vannak eddig hídügyben. „Több megbeszélésen is képviseltem a várost, jellemzően a Nemesi nem volt ott, csak azon, amit ő szervezett PR célból. De ott már semmi érdemi nem dőlt el.”

Elképesztő áremelkedések

Az építőiparban egyébként Magyarországon is egészen durva módon szállnak elfelé az árak. A Magyar Építők nevű szaklap két éve kérdezte meg az egyik legnagyobb hazai kivitelezőcéget, az A-HÍD Zrt.-t, hogy milyen ütemben mennek felfelé az árak.

A cég arról számolt be, hogy például a beton 53, a betonacél 40, a hídgerendák 18, az acélszerkezetek 59, az asztalos szerkezetek 96%-kal drágultak 2016–2018 között.

Hogy kerekebb képet kapjunk a kérdésről és a híd várható áráról, kerestük a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosát, Nemesi Pált is, ő ugyanakkor nem reagált levelünkre.