Megsarcolja a külföldi multikat a kormány, még a lejárat-közeli élelmiszert is be kéne szolgáltatniuk

A kiskereskedelmi különadót is módosító törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek hétfőn a kormány, az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó változtatást 138 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el a parlament kivételes eljárásban a kormány javaslatára kedden. A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.

Ez elsősorban a legnagyobb külföldi élelmiszerláncokat célzó lejárat-közeli élelmiszertermékek új szabályozásáról szól, melynek keretében bírságot és szankciókat is bevezetnének. A módosítás azokat a kereskedőket érinti, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot, tehát az Aldinak, az Auchannak, a Lidlnek, a Penny Marketnek, a Sparnak és a Tescónak fel kell ajánlani a lejárathoz közeledő élelmiszereit az államnak.

Az érintett üzletek az élelmiszert karitatív szervezeteknek is felajánlhatják. A jogszabály célja ugyanis az, hogy a lejáratközeli áru a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön. Az érintett üzleteknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteniük, amit az élelmiszermentő központnak kell benyújtaniuk. Az első ilyen tervüket 2022. május 31-ig kell beterjeszteniük. Emellett ki kell nevezniük egy élelmiszermentési felelőst is.

Bírsággal sújtható az, aki nem készít ilyen tervet vagy aki éves szinten több mint 2 százalékkal átlépi az élelmiszerhulladék tervezett mértékét. A legnagyobb élelmiszerüzletek kiskereskedelmi adója is növekszik, a fent már említett 100 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező kisker cégeknek eddig 2,5%-os különadót kellett fizetniük, de jövő február 1-jétől 2,7%-ra emelkedik a teher.

A kormány eredetileg a 2021-es évben összesen 64,8 milliárd forintos bevételt várt a kiskereskedelmi különadóból, ezt idén nyáron 54 milliárd forintra csökkentette. Jövőre viszont már 76,3 milliárd forintnyi bevételre számít a láncoktól – írja a Portfolio. A lap számításai szerint a legmagasabb adókulcs nyomán – a 2020-as bevételi adatok alapján – a hat legnagyobb áruházlánc a 2,5%-os adómérték mellett összesen 56 milliárd forintot fizetne a költségvetésbe, míg a 2,7%-ra emelt adóteher után közel 61 milliárd forintot becsültek ugyanígy, vagyis az emelés legalább 5 milliárd forintnyi plusz adóbevételt hozna a költségvetésnek. Számításaik szerint a legnagyobb láncok különadó-terhelése így változik:

• A Lidl a becsült 14,2 milliárd forint helyett 15,4 milliárdot fizethet be.
• A Spar 13,3 milliárd forint helyett 14,3 milliárd forintot.
• A Tescónak 12,3 milliárd forint helyett 13,6 milliárd forintot kell befizetnie.
• Az Auchannak 6,4 milliárd forint helyett 6,9 milliárd forintos különadóval kell számolnia.
• A Penny Market esetében az 5,2 milliárd forintos tehet 5,6 milliárd forintra emelkedik.
• Az Aldinál a különadó kötelezettség 4,8 milliárd forint helyett várhatóan 5,2 milliárd forint lesz.

Az is valószínűsíthető, hogy feltehetőleg 5 milliárd forintnál is több lehet a kötelezettségnövekedés, hiszen a láncok forgalma idén is emelkedett, így a magasabb árbevétel után magasabb lehet az adó is. Az Mfor.hu is számolt, az általuk közölt adatok szerint

• a Lidlnek 18,09 milliárd forint,
• a Sparnak 17,01 milliárd forint,
• a Tescónak 15,849 milliárd forint,
• az Auchannak 9,612 milliárd forint,
• a Pennynek 8,289 milliárd forint,
• az Aldinak 7,884 milliárd forint

lehet a megemelt adó. A szintén bőven százmilliárd forint feletti forgalmat bonyolító hazai láncoknak – CBA, Coop, Reál – viszont továbbra sem kellene megfizetniük a kiskereskedelmi különadót, mivel nem egy kézben vannak. A jogszabály 2022. február 1-jétől lép hatályba.