Szegeden a használt ingatlanok árai közel vannak a vevők fizetőképességéhez

A koronavírus-járvány következményeként magasabb szintre lépő infláció várhatóan a lakáspiacra is hatással lesz. Az ingatlanok értéknövekedése azonban már a korábbi években megkezdődött, ezért felmerül a kérdés, hogy mennyire tudnak lépést tartani a vevők a lakásinflációval. Az elmúlt 3 év adatai alapján a vásárlók még állják a sarat, és egyre többet hajlandóak kifizetni az eladásra kínált használt lakásokért – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

„A különböző városokat nézve jelentős eltérések láthatóak a keresletben és a kínálatban. A kiegyensúlyozott lakáspiachoz, a stabil forgalomhoz arra van szükség, hogy a vásárlók követni tudják az emelkedő árakat, és ne legyen aránytalanul nagy különbség a vevők által maximálisan kifizetendő összeg és az eladó használt ingatlanok kínálati ára között. A legfrissebb idei adatokból az látszik, hogy Budapesten szerény mértékben nőtt a vásárlók lélektani határa, vagyis a kereslet háromnegyede által fizetendő maximális ár. A fővároson kívül, több megyeszékhelyen viszont látványosan megugrott ez az összeg” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A Budapesten kívüli piacon ehhez képest sokkal nagyobb változások következtek be: az országos lista élén az idén Balatonfüred áll, ott az érdeklődések háromnegyede maximum 90 millió forint értékű használt ingatlanokra érkezett, szemben a 2020-as 70 milliós és a tavalyelőtti 49 milliós lélektani határral. Közben a 2019-ben jellemző 92,5 millió forintos kínálati ár az idei kínálatban több mint 124 millió forintra nőtt. Ez pedig kiemelkedő, 28 százalékos ollót jelent 2021-ben a két oldal között.

A Balaton déli partján lévő Siófokon is jelentős az eltérés, a 64,9 millió keresleti átlagárral szemben 89 millió forintot meghaladó kínálati ár társult, ez pedig 27 százalékos különbségnek felel meg. Balogh László elmondta, hogy Balatonfüreden és Siófokon a Balaton népszerűsége miatt és a jövőben várhatóan felfutó turizmus miatt elsősorban a befektetési célú vásárlók, azaz nem a költözést tervező vásárlóké a főszerep, ezért tudtak mind a keresleti és a kínálati oldalt jellemző lélektani árak jelentősen növekedni.

A legnépszerűbb nagyvárosok közül Balatonfüred mellett Győrben és Veszprémben van még hasonlóan nagy, 28 és 29 százalékos különbség. Előbbi városban az idei keresletet nézve 42 millió forintnál húzódik a plafon, ezzel szemben a kínálat legnagyobb részét 58 millió forintért vagy annál olcsóbban hirdetik a tulajdonosok. Veszprémben a vevők lélektani határa 45,8 millió forint, a kínálat 75 százalékát pedig maximum 64,6 millió forintos áron kínálják eladásra. A többi megyeszékhely piacát nézve az látszik, hogy:

• Szegeden viszonylag szűk, 7 százalékos az eltérés, a 41,9 millió keresleti 45 millió a kínálati oldal lélektani határa.
• Debrecenben 13 százalékos különbség adódik a 46,9 millió keresleti és 54 millió kínálati árból.
• Pécsen a két oldal 20 százalékos „távolságra van egymástól, az érdeklődők 75%-a 32,8 milliónál húzta meg a határt, az eladók háromnegyede viszont 41 millió forintért vagy annál olcsóbban kínálja ingatlanát.
• Az országos piacon kivételnek számít Szombathely és Miskolc, ahol az érdeklődők lélektani határa 38,9 millió és 28,4 millió forint, azaz 5 és 9 százalékkal magasabb áron, mint ami a kínálatot jellemzi.

Balogh László az adatokat értékelve elmondta, hogy a közeljövőben nem várható éles fordulat az árváltozás irányában, mert a vevők – ha szerényebb ütemben is –, de egyelőre lépést tudnak tartani a lakásdrágulással. Bizonyos városokban az áremelkedés üteme azonban lassulhat. „Ez egyben azt is jelenti, hogy belátható időn belül nem pukkad ki lufi a lakáspiacon, de az is igaz, hogy a belátható időtáv a koronavírus-járvány miatt nagyon lecsökkent” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.