„Ma is folytattuk a segélycsomagok osztását, ahol sok kedves emberrel találkozhattam” – ezt posztolta képviselői Facebook-oldalán Mihálffy Béla október végén. Az Átlátszó írta meg, hogy a Fidesz-KDNP szegedi képviselője egy 10 milliárdos uniós program keretében a szegényeknek szánt csomagokat osztogatta. Volt azonban egy kis bibi: majd’ a dupláját számolták el csomagonként, mint amibe került volna egy nagykerben vásárolva ugyanazt.

A programban közel 10 milliárd forintot költhet el a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre, amelynek célja „Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára”. Az intézmény honlapja szerint a „kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat” osztanak, erre 2017-ben kötöttek keretszerződést három szereplővel.

A 2021-es közbeszerzésben a csomagba 21 tétel került (mindenből egy darab):

• 25 százalékos narancslé,
• 2,8 százalékos tej,
• xilit alapú édesítő,
• méz,
• vaníliás karika,
• rizs,
• csigatészta,
• spagetti,
• rövidcső tészta,
• kukorica konzerv,
• étolaj,
• baromfi májkrém,
• növényi olajos szardínia,
• kakaós italpor,
• lekvár,
• mogyorókrém,
• citromlé,
• gulyáskrém,
• mazsola és
• sűrített paradicsom.

A keretszerződés szerint árat emelni a KSH élelmiszerekre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével lehetne évente, adott esetben árcsökkenést kell alkalmazni, ami valljuk be, ilyen infláció közepette nem ésszerű. A program keretszerződése tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel milyen áron pályázott. Ez az összeállítás

17 100 forintba került a nyertes cégnél, míg az Átlátszó számításai alapján ugyanez alig több mint 9 ezer forint egy nagykerben.

A lap arról ír, hogy az élelmiszerek inflációja 2018–2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt, a csomagok viszont ennek sokszorosával drágultak. Ezért pereltek, majd nyertek első fokon. A bíróságon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azzal kérte a közérdekű adat kiadásának elutasítását, hogy:

• későn pereltek;
• a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok átadásának az üzleti titok védelme a korlátját jelenti;
• a felperes (az Átlátszó) a szerződés lényeges elemeivel teljes mértékben tisztában volt, vagyis azzal, hogy a szerződés kik között jött létre, és az ellenérték összege mennyi volt, csupán az egységárakat nem ismerte az egyes termékek tekintetében;
• a kiadni kért adatok nyilvánosságra hozatalához a titokgazdák nem járultak hozzá, illetve hivatkozása alátámasztására okirati bizonyítékként csatolta a kiadni kért adatokat tartalmazó táblázatokat azzal, hogy azokat a bíróság kezelje zártan.

A Fővárosi Törvényszék szerint ezek a kifogások alaptalanok, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak így 150 ezer forintos perköltséget kell fizetnie, valamint 15 napja van a kért adatok kiadására.