A Debreceni Egyetemen kirívóan magas béremelést terveznek a szegedi és más egyetemekhez képest

Korábban is voltak arra utaló jelek, hogy a modellváltók közül a Debreceni Egyetem sokkal nagyobb arányú béremelésre készül, mint bármely másik intézmény. Az egyetem honlapjára került fel, amint Kossa György kuratóriumi elnöke bejelentette, hogy a kuratórium döntése alapján „4075 munkavállalónak nő a fizetése – egyes munkakörökben akár 80 százalékkal”, ezzel hivatalossá vált a dolog.

A szegedi és más egyetemeken is voltak tervben kétszer 15 százalékos béremelések, erről mi is írtunk; a beígért oktatói béremelés első része már október 1-je után lesz beépítve a bérekbe, a második része pedig január 1-től, valamint ez utóbbi is kiegészítő feltételek nélkül jár majd, tehát nem igaz az, hogy nem lesz emelés. „Hogy az elosztás során kívánnak-e teljesítményösztönző elemeket alkalmazni, az intézmények autonómiájába tartozik” – mondta akkor Szabó Gábor, az egyetem korábbi rektora, szegedi egyetemet működtető alapítványi kuratórium elnöke.

A szegedihez hasonló mértékű béremelésekről lehet tudni a többi egyetemről is (némi feltételbeli különbség mellett), még az állami fenntartásban maradtakon is kétszer 15 százalékos béremelésről döntött a fenntartó, azaz az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Debrecenben viszont nem ez a helyzet; a Szeged.hu információi szerint a kétlépcsős emelés után

  • egy tanársegéd alapbére bruttó 221 ezer forintról 400 ezerre nő,
  • egy adjunktusé pedig bruttó 277 ezer 200-ról 500 ezer forintra nő.
  • A docensek esetében az alapbér emelés 49–55 százalékos (bruttó 700 ezer forint), míg az egyetemi tanároknál 44 százalékos (bruttó 800–890 ezer forint) lesz az emelés mértéke.

Szegeden egy habilitált docens jelenleg bruttó 390 ezer, egy egyetemi tanár 580 ezer forintot keres,

erre jöhet majd rá a kétszer 15 százalékos béremelés. Szabó Gábor a lapnak elmondta, ezekben a hetekben dolgoznak egy hosszú távú bérpolitikán a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek egy hét múlva lehet eredménye. Legutóbb három órán keresztül egyeztetett Rovó László rektorral a témában, szerinte ha nem tervez jól az egyetem, akkor eljátszhatja a jövőjét. Szabó a debreceni hírek kapcsán azt mondta, Szegeden nem annyira béremelésre, sokkal inkább bérpolitikára van szüksége az egyetemnek.

Mi is megkeretük még tegnap az egyetemet ezzel kapcsolatosan. A megkeresésre a Szegedi Tudományegyetem honlapján megjelent közleményt küldték válaszul, amit alább változtatás nélkül közlünk:

A modellváltásnak, illetve felsőoktatási intézmények alapítványi működtetésének egyik fontos jellemzője, hogy az intézmények/alapítványok a rendelkezésre álló forrásaikkal – természeten a jogszabályok által megszabott keretek között – szabadon rendelkeznek. Ez a megnövekedett autonómia az intézmények döntéshozóira a korábbinál sokkal nagyobb felelősséget ró, amely nem megosztható sem az államra, sem más szereplőre történő hivatkozással.

Az Alapítvány kuratóriuma és az SZTE vezetése minden erőforrását mozgósítva dolgozik azon, hogy megalkosson egy olyan középtávú bérstratégiát, amely maximális mértékben támogatja az intézmény teljesítménymutatókban megfogalmazott céljainak elérését, erősíti az SZTE versenyképességét. Célunk, hogy elszakadva a korábbi gondolkodástól, amely csak az egységes, százalékban kifejezett béremelést ismeri, olyan rendszert alakítsunk ki, amely a következő öt évben folyamatosan lehetővé teszi a teljesítmény díjazását. Véleményünk szerint a jó bérrendszer nemcsak az eddigieknél magasabb alapbért és akár jelentősen emelkedett jövedelmet biztosít, hanem módot ad a teljesítmény szerinti differenciálásra is.

Az, hogy pontosan mi a mozgástér, felelősen csak részletes modellszámítások alapján dönthető el, amelyek jelenleg folynak. Az új bérstratégia megalkotása pontosan tervezett folyamat, amelynek során a javaslatot az Egyetem szenátusával egyeztetve, az érintettek véleményének megismerését követően alakítjuk ki. Miután a bérstratégia megvalósítását lehetővé tevő források 2022-től kezdve válnak elérhetővé, ezért úgy terveztük, hogy a megfelelő konzultációk lefolytatása után november végére készül el a végleges javaslat.

A Szegedi Tudományegyem a világban ismert és elismert eredményeit sosem ígérgetésekkel, hanem tudatos és megfontolt építkezéssel érte el. Az SZTE célja, hogy a megnövekedett gazdasági autonómia által nyújtott lehetőségeket a kiemelkedő teljesítmények elismerésére és ösztönzésére, oktatóinak, kutatóinak és munkatársaink megbecsülésére használja ki.

Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma