A tudomány ünnepe: Szegeden a legnagyobb az egyetlen négyzetméterre jutó tudósok száma
„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” a mottója az ismeretterjesztést célul tűző, 2021 novemberére kiterjedő rendezvénysorozatnak. A Magyar Tudomány Ünnepe dél-alföldi nyitányán, november 4-én az Akadémia, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Akadémiai Bizottság partnereit köszöntötte Krisztin Tibor, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke az SZAB-székházban.
A tudománynépszerűsítő dél-alföldi rendezvények nyitányát megtisztelte jelenlétével – többek között – Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Fendler Judit, az SZTE kancellárja; Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke; valamint Nagy Sándor, Szeged Megyei Jogú Város alpolgármestere.
„A tudósoknak egyszerre kell szólniuk azokhoz, akik bíznak az Akadémia 18 ezer személyt magába foglaló köztestületében és azokhoz is, akik fenntartásokkal fogadják a kutatók eredményeit” – fejtette ki álláspontját Freund Tamás. Az MTA elnöke szerint a COVID-19 pandémia időszaka igazolja: kulcsfontosságú a tudósok egymás közti, illetve a kutatók és a laikusok párbeszéde. „Büszkék vagyunk arra, hogy az egyik legsikeresebb vakcina technológiájának kidolgozója,
Karikó Katalin Szegedről indult, az egyetemen tanult, az SZBK-ban kezdett kutatásai vezettek nagy jelentőségű felfedezéséhez”
– hangsúlyozta. „A Szegedi Tudományegyetem fizikusa, Gergely Árpád László tagja volt annak a tudományos együttműködésnek, amelynek 2015-ben sikerült kísérleti bizonyítékokat fölmutatnia a gravitációs hullámok létezésére. Egy további példa a széles körű együttműködés sikerére matematikus kollégám, volt tanítványom, Röst Gergely csoportjának a működése. A COVID-19 járvány elleni védekezést folyamatosan segítették, illetve segítik matematikai modellek alkalmazásával. A járvány elleni küzdelemben természetesen elsődleges köszönet az orvosoknak, ápolóknak jár emberfeletti munkájukért” – mondta Freund.
„A szakemberek utánpótlásában, a tudósképzésben és a régió gazdaságában vezető szerepet játszik az SZTE. A biológus diplomáját itt szerző Karikó Katalin példája az itteni egyetemi képzés kiválóságára irányítja a továbbtanulók figyelmét.
Az idei orvosi Nobel-díjjal elismert témakörrel foglalkozó Jancsó-féle csoport teljesítménye az itteni kutatómunka világszínvonalát bizonyítja”
– emlékeztetett köszöntőjében Rovó László. „A modellváltással új alapokra helyezhető az SZTE, amely új pályára állíthatja Szegedet is” – hangsúlyozta a rektor. Hozzátette: „Az elnyerhető források alapján kimondható: óriási léptékű fejlődés előtt áll az SZTE és ezzel Szeged.”
Egyetértett az SZTE rektorával az intézményt működtető Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szabó Gábor úgy tette plasztikussá a jövőképet, hogy kijelentette: ha az SZTE tud élni a megnyíló lehetőségekkel, akkor itt öt év múlva egy másik egyetem lesz. Ha a felsőoktatási intézmény nem lenne képes a lehetőségek kiaknázására, akkor is lesz Szegeden egyetem, de olyan, amelyik történelmi lehetőséget szalasztott el a fejlődésre. A kuratóriumi elnök kifejezte reményét, hogy az SZTE tud élni a lehetőségekkel. Szerinte ellensúlyozni kell azok álláspontját, akik „a tudományt rosszra használják”.
E téren is jelentős a szerepe Szegednek, ahol – az egyetemnek és az SZBK-nak köszönhetően – „a legnagyobb az egyetlen négyzetméterre jutó tudósok száma”.
„E felelősség tudatában dolgozunk továbbra is – mondta.
A befogadó város képét vázolta köszöntőjében Nagy Sándor. Szeged alpolgármestere szerint már gyerekkortól azzal kell szembesíteni a diákokat, hogy a tudomány őket szolgálja. A város – hagyományosan – a tudomány és az egyetem számára is vonzó közeget kíván nyújtani.