Szegedi tudósok irányításával fejlesztik az első mesterséges érzékszervet

Október végén, online rendezték meg a 15. Gyermek Cochleáris Implantáció konferenciát, melynek elnöke Prof. Dr. Kiss József Géza, alelnöke pedig Prof. Dr. Rovó László volt. A Szegedi Tudományegyetem oktatói évtizedek óta élen járnak az implantátumok, műtéti és rehabilitációs technológiák fejlesztésében, amelyek évente több száz gyermek és felnőtt hallását adják vissza.

A 15. Európai Gyermekgyógyászati Cochleáris implantáció Szimpóziumra (ESPCI 2021), a témában érintett szakemberek jelentkezhettek. Mind az öt kontinensről komoly érdeklődés mutatkozott a szakma csúcsát jelentő esemény iránt. A következő Európai Gyermek Cochleáris Implantáció szimpózium 2023-ban lesz Rotterdamban. A magyar tudós-társadalom évtizedek óta élen jár a Cochleáris Implantátumok fejlesztése és alkalmazása valamint a műtéti technológiák tekintetében is. A szegedi tudósok komoly elődök munkásságát viszik tovább:

  • 1961-ben Békésy György biofizikus elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”,
  • 1914-ben pedig Bárány Róbert, magyar származású orvos, egyetemi tanár szintén a belső fület érintő kutatásaiért kapta meg az orvosi Nobel-díjat.

Az európai szervezet elnöke 2019-óta Kiss József Géza, az SZTE SZAOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tudományos tanácsadója, aki már az 1992-ben rendezett, első szimpóziumon is részt vett. És végig kísérte az implantátumok és a hozzájuk kapcsolódó technológiák fejlődését. „Elmondhatom, hogy jól sikerült a mostani konferenciánk is, nagyon hasznos információcsere történt, sikerült megismertetnünk egymással a legújabb kutatások, fejlesztések eredményeit. [...] Minden kontinensről voltak résztvevők. Talán az is sokat mondó, hogy 10 év alatt ez már a harmadik konferencia volt, amit ránk bíztak” – mondta Dr. Kiss József Géza, az esemény főszervezője.

Az októberi szimpózium izgalmas témákat boncolgatott és minden eddiginél nagyobb és könnyebb hozzáférést biztosított a résztvevők számára. A konferencia négy fő szekció köré szerveződött:

  • az implantátumok, mint eszközök legújabb fejlesztései,
  • a legújabb műtéti eljárások, tapasztalatok,
  • az optimális rehabilitáció,
  • pandémia miatti távgyógyítás lehetőségei, az ehealth.

A műtétek egyik nemzetközileg is elismert specialistája, Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a konferencia alelnöke több tucat gyermeket segített már hozzá a teljesebb élethez. A műtétekhez és az eszköz későbbi felhasználásához, működtetéséhez is csúcstechnológiát használnak a szakemberek. Ehhez minden feltétel adott az SZTE SZAKK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika új épületében.

A hallás az első olyan érzékelés, amelyet mesterségesen is tud pótolni a tudomány. Azok a csecsemők, akik erre a beültetésre alkalmasak, akár 1 éves korukban is áteshetnek a műtéten, amely képessé teszi őket a hallásra. Az implantátum nélkül úgy kellene leélniük az életüket, hogy soha nem hallanak semmit és nem szólalnak meg. Az eljárás lényege, hogy a funkcióját ellátni képtelen fülcsigát áthidalják és közvetítik az ingert a külvilágból az idegrendszer, vagyis az agy felé. Ezt egy külső és egy belső mikroszámítógép segítségével teszik meg.

„Érdekes adottság, hogy a fül és azon belül a fülcsiga mérete nem változik életünk során, így az eszközöket nem »növik ki« a páciensek. Ettől függetlenül – jelen állás szerint – hatévente célszerű cserélni a berendezést. A gyerekek, akik ilyen eszközt kapnak, körülbelül 2,5 év alatt jutnak el a teljes süketnémaság állapotából oda, hogy már hallanak és beszélni is tudnak” – mondta el Dr. Kiss József Géza.

Magyarországon jelenleg 1500 felett van a száma azoknak, akik ennek az eljárásnak köszönhetik a hallásukat. Közülük több mint 800-an, a Szegedi Tudományegyetemen estek át a műtéten vagy itt történik az utógondozásuk, rehabilitációjuk. A beültetést követően a rehabilitációt is segíti az SZTE, az eszköz beállításait, karbantartását is elvégzik, de pedagógus és pszichológus is segít a minél hatékonyabb gyógyulásban. A korábbi betegek közül többen már diplomát is szereztek és van olyan is, aki zongorázni tanul.

„Félelmetes látni a gyerekek első reakcióit, amikor a műtét után először találkoznak a hallás érzésével. A hangok birodalma teljesen új számukra, ugyanúgy, mint az újszülöttek számára. Minél fiatalabban kap valaki implantátumot, annál egyszerűbben juthat el a hallás és beszéd fázisához. Nem csak gyerekeken, körülbelül 25%-ban olyan felnőtteken is elvégezzük a beavatkozást, akik valamiért elvesztették a hallásukat. Esetükben könnyebb a folyamat, hiszen van emlékük a beszédről, ellentétben a csecsemőkkel” – avatott be a gyógyítás folyamataiba az SZTE professzora.