Ahol megállt az idő: elképesztő fotók egy vásárhelyi tanyasi iskolából

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

A Városi Gorillák egy budapesti urbexcsapat, elhagyatott helyek lelkes vándorai. Évek óta követem munkásságukat a Facebookon, jellemzően régen elhagyatott kórházakat, bunkereket, kastélyokat és számtalan más érdekes épületet mutatnak be – teljesen anonim módon. Nemcsak ők maradnak név nélkül, hanem maga a helyszín is, azért, hogy nehogy rossz kezek közé kerüljenek ezek a törékeny időkapszulák.

A felfedezett helyeken gyakran még villamosenergia is van, ami azonban szinte mindig, az az otthagyott felszerelés: poros íróasztalok, régi naptárak, rengeteg irat és dokumentum. Legutóbb egy Csongrád-Csanád megyei tanyasi iskolát látogattak meg – a pontos helyszín titok természetesen –, amely a XX. század végéig működött.

Az 1901-ben épült, két tanteremmel és egy lakással rendelkező iskola a környékbeli tanyákon élő gyermekek számára biztosította az oktatást nagyjából kilencven éven keresztül. Először elemi, majd általános iskolaként működött a rendszerváltásig, egy osztállyal és egy tanítóval. Bezárását részben a tanyák elnéptelenedése okozta, a gyerekek immár a közeli városba jártak iskolába – írták a felfedezők.

A Magyar Néprajzi Lexikon úgy írja, hogy a tanyai oktatás kezdetei Magyarországon a XIX. század első felére nyúlnak vissza; ekkor még ún. laikus néptanítók (értelmes parasztemberek, bukott kántorok, kiszolgált katonák) tanították betűvetésre a pusztai gyerekeket. A parasztok öntevékenyen maguk fogadtak tanítót, bérét is maguk adták össze, a tanítás pedig egy-egy erre alkalmas tanyában folyt a téli hónapokban.

A XIX. sz. második felében a városok legtöbb helyen maguk vették kezükbe a határbeli iskolák ügyét. A korabeli tudósítások szerint a pusztai iskolák létrehozásában különösen Kalocsa és Szeged serénykedett. A tanyákon élő nép szaporodása miatt a külterületi iskolák számának növelése és tanítási színvonalának emelése a századforduló tájára egyre sürgetőbb állami és helyi közigazgatási feladattá vált. Nagy politikai harcok eredményeként sok tanyai iskola épült a két világháború között, ezek az ún. Klebelsberg-iskolák. Általában a puszták legrangosabb, legjobban megépített épületei voltak, legtöbbjüket azonban lerombolták az 1960–70-es években, egyedül a közúton jobban megközelíthetők maradtak meg a termelőszövetkezetek számára.

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook

Fotó: Városi Gorillák - Elhagyatott helyek Magyarországon / Facebook