A helyi lap megkeresésére a tárca azt közölte, hogy a módosított tervek már elkészültek, jelenleg a kivitelezés folytatásához szükséges beszerzés-jogi eljárások lezárása zajlik, ezt követően valamennyi épületen újraindulhatnak a munkálatok.

A hódmezővásárhelyi Ady Endre úton, az egykori Démász-székház helyén eredetileg már 2025-ben működnie kellett volna az új honvéd középiskolának, kollégiumnak és innovációs központnak. A több mint 8,5 milliárd forintos állami beruházás célja egy regionális jelentőségű, bentlakásos honvédelmi oktatási intézmény létrehozása.

2021-ben az EHH Project Ingatlanforgalmazó Kft. nyolc hónapot kapott a 6200 négyzetméteres kollégium, iskola és innovációs központ megtervezésére. A kivitelezési szerződést 2023. augusztus 23-án írták alá az Épkar Zrt.-vel. A szakminisztérium 2024-ben még 2026 első felére várta a kivitelezés befejezését, amelyet műszaki átadás-átvétel, használatbavételi eljárás és próbaüzem követett volna.

A helyszínen azonban 2023-ban még alig látszott építkezés, 2024 nyarán csak az alapozási munkák zajlottak, decemberre pedig egyes új épületek szerkezetéig jutottak. Az építkezés hosszú ideig csak lassan haladt, gyakran csupán néhány munkással dolgoztak a területen. A korábbi 2025-ös átadási határidőt előbb 2026-ra módosították.

Idénre az egyik épület tetőfedése több mint 90 százalékban elkészült, a tetőtéri ablakok és a nyílászárók is a helyükre kerültek, hasonló készültségű a mögötte álló, a tervek szerint sportcsarnokként szolgáló épület is, jegyezte meg a Hódpress cikke.

A kivitelezést régészeti feltárások is lassították, amelyek során rézkori, szarmata és Árpád-kori leletek kerültek elő. A honvédkadétok oktatása ugyanakkor már megkezdődött, a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium diákjai jelenleg a Gregus Szakközépiskolában tanulnak ideiglenes elhelyezésben.

A hódmezővásárhelyi honvédelmi középiskola és kollégium létrehozását Orbán Viktor miniszterelnök 2017 májusában ígérte meg Almási István akkori polgármesternek a Modern Városok Program részeként. A programban szereplő fejlesztések közül eddig csak a tram-train valósult meg.

A meglévő híd bontásához és az új átkelő megépítéséhez a kiviteli tervek elkészültek, a beruházás azonban csak a szükséges források megléte esetén indulhat. A forgalom fenntartása érdekében ezért már megkezdődött egy egysávos, súlykorlátozás nélküli, 40 tonna teherbírású ideiglenes híd építése.

A nettó 180 millió forintos munkát a Hídépszolg Kft. végzi. Az eredetileg július 31-re tervezett befejezést a csatorna medrében talált régi hídfőmaradványok miatt várhatóan néhány héttel el kell halasztani – írja a Hódpress. Az ideiglenes acélhíd szerkezetét már a helyére emelték, a legutóbbi munkálatok során pedig a hídfő környezetét építették. A régi hidat pedig mindkét pillérénél megerősítették.

A jelenlegi híd hosszú évtizedek óta szolgálja elsősorban a mezőgazdasági forgalmat. Egy 2011-es műszaki vizsgálat azonban arra jutott, hogy a szerkezet állapota miatt gazdaságosan már nem újítható fel, ezért teljes átépítését javasolták. Az átkelőre 6 tonnás súlykorlátozást vezettek be, ami jelentősen nehezítette a mezőgazdasági gépek és teherautók közlekedését.

A beruházás végül a Magyar Falu Program keretében indult el, amikor a Magyar Közút megkezdte a mintegy hat kilométer hosszú 4413-as út felújításának előkészítését. A több mint 3 milliárd forintos fejlesztést az algyői Tisza-híd tervezett átépítése idején használható kerülőút kialakításával, valamint a térség közlekedésbiztonságának javításával indokolták.

A beruházás kiemelt figyelmet kapott, mert a közelben található a Lázár Jánoshoz kötött batidai vadászkastély. Több ellenzéki politikus és sajtóorgánum azt állította, hogy az út- és hídfejlesztések elsődleges célja a kastély könnyebb megközelítése. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Magyar Közút ezt visszautasította, hangsúlyozva, hogy a beruházást a híd műszaki állapota indokolja, és az a térség közlekedési hálózatának fejlesztését szolgálja.

A tavakat kizárólag csapadékvíz tölti fel, ezért évek óta veszélyezteti őket a tartós szárazság. Az 1990-es években már egyszer kiszáradtak, majd 2022-ben és 2023-ban is jelentősen csökkent a vízszint a mezőgazdaságot 2020 óta sújtó csapadékhiány miatt.

Sirkó Zoltán kertészmérnök, tájépítész korábban a Vásárhelyi Televíziónak azt mondta, ha a tendencia folytatódik a jövőben, a kubikgödrök is kiszáradhatnak, mint a legtöbb Vásárhely környéki állandó vízű tó. Példaként említette, hogy az elmúlt húsz évben 60 százalékkal csökkent a Tisza vízhozama, ami a teljes régióra hatással van.

A tendencia azóta is folytatódott: tavaly nyáron a három hónapig tartó szeles forróság miatt a kubik nagyrészt kiszáradt, a helyzet pedig azóta sem javult. A tavakban most már csak nyomokban maradt víz.

Borítóképünk illusztráció. 

Idén még egy befizetési kötelezettsége maradt: október 15-én további 262 742 790 forint szolidaritási hozzájárulást utal át.

Hódmezővásárhely 2026-ban összesen 691 428 393 forint szolidaritási hozzájárulást fizet be az állami költségvetésbe. A közlemény szerint ez az összeg az elmúlt öt évben közel az ötszörösére emelkedett, és más állami elvonások mellett súlyos anyagi terhet ró az önkormányzatra.

A közlemény felidézi, hogy Márki-Zay Péter polgármester korábban más polgármesterekkel egyetértésben azt fogalmazta meg: a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi formájában az Orbán-kormány önkormányzatokat sújtó állami sarca, amely gúzsba köti a településeket. Emiatt több önkormányzati szövetséggel közösen mielőbbi szakmai egyeztetést kezdeményezett az illetékes miniszterrel, egyebek mellett erről a helyzetről is.

A katasztrófavédelem is beszámolt az esetről. Mint írják, a gépkocsi az Andrássy út és a Batthyány utca találkozásánál találkozott a vasútvillamossal. A baleset következtében az autó vezetője beszorult, a hódmezővásárhelyi hivatásos tűzoltók megkezdték kiszabadítását.

A vasútvillamost mintegy ötven utas hagyta el. A helyszínre a társhatóságok is kiérkeztek, a tűzoltókkal együttműködve teljes útlezárás mellett végzik a munkálatokat.

A gyermek szülei már nem élnek együtt. A gyermekvédelmi hatóságok az anyát időben értesítették, de a gyermek apja és családja csak később szerzett tudomást a halálesetről – akkor is csak az anyától. Az esetet bonyolítja, hogy ekkor még folyamatban volt egy eljárás az apaság bizonyítására, a feltételezett apai ág ezért nem rendelkezett hivatalos hozzátartozói státusszal.

A gyerek 2025-ben született, majd Hódmezővásárhelyre került nevelőszülőkhöz, mondta a Szegedernek Sz. Kinga, aki a kisfiú unokatestvére apai ágon. Elmondása szerint a család azt szerette volna elérni, hogy a kisfiú ne a gyermekvédelmi rendszerben, hanem rokoni körben nevelkedjen tovább, a feltételezett édesapa ezért kezdeményezte az apaság megállapítását. A rokonság terve szerint a gyerek a nagymamához került volna. Sz. Kinga állítása szerint a szükséges dokumentumokat benyújtották, a gyermekelhelyezési tárgyalás időpontját is kitűzték 2025 szeptemberére.

A kisfiú viszont még a tárgyalás előtt elhunyt.

Erről Sz. Kingáék elmondása szerint csak később, az édesanyától szereztek tudomást. Azt állítják, a temetésről is csak utólag értesültek, így nem tudtak részt venni rajta. A haláleset körülményeiről továbbra sem ismert sok részlet. A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Szegeder megkeresésére megerősítette, hogy az ügyben közigazgatási eljárást kezdeményeztek, amely azóta lezárult. Büntetőeljárás nem indult.

Az ügyben megkerestük a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalt is. Válaszuk szerint nincs olyan külön jogszabály, amely tételesen szabályozná a hozzátartozók értesítésének rendjét nevelésbe vett gyerek halála esetén. A Hivatal azt írta, hogy az értesítés és a temetkezéssel kapcsolatos ügyintézés több jogszabály, szakmai protokoll és intézményi gyakorlat együttes alkalmazásán alapul. Hozzátették, hogy az apaság megállapítására irányuló eljárás a jogerős döntésig nem keletkeztet hivatalos hozzátartozói státuszt.

A haláleset és a hozzátartozók panaszai kapcsán megkerestük a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatót. Ott azt közölték, hogy a gyámhivatal dönt a gondozásba vett gyerekek elhelyezéséről és kapcsolattartásáról, nekik pedig be kell tartaniuk a rendelkezéseiket. Márpedig a gyámhivatal határozatában hozzátartozóként kizárólag az édesanya szerepelhet. Más hozzátartozót, vér szerinti szülőt nem neveztek meg. A tragédiáról értesítették az anyát, valamint a szakmai vezetőt, a területi igazgatót, a gyermekvédelmi gyámot és a gyámhivatalt is.

Indoklásuk szerint mivel más hozzátartozót nem nevezett meg a Hivatal, másnak nem is tudtak volna szólni. A szolgáltató álláspontja szerint a jogszabályoknak és a rendkívüli protokollnak megfelelően jártak el. Megerősítették, hogy a rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálta az ügyet, felelősséget nem állapítottak meg. Azt írták, a temetés költségeit az intézmény állta, és az édesanya döntéseit figyelembe véve szervezték. Megjegyezték, a tragédia óta más nem kereste őket, és nem is tudtak további hozzátartozókról.

Azt is jelezték, hogy a gyámhivatali eljárásokról, például az apaságiról vagy magáról az elhelyezés kérdéséről nem tudnak nyilatkozni, ez nem az ő hatáskörük. Ezért megkerestük a szegedi Szociális és Gyámügyi Osztály kormánytisztviselőjét, ám a hatályos jogszabályok alapján nem adhatott tájékoztatást telefonon.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal közölte szerkesztőségünkkel, hogy az egyedi gyámügyi döntések a gyermekvédelmi törvény rendelkezései alapján nem nyilvánosak, így ezekről az ügyekről részletes információt a hatóság nem adhat. Ennek célja a gyermekek és az érintett családok védelme, valamint az eljárások jogszerű és befolyásolástól mentes lefolytatásának biztosítása.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a gyermekvédelmi rendszernek nem feltétlenül csak a hivatalosan kijelölt szereplőket kellene értesítenie. Nyitray Zsuzsanna, a szervezet Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának szakértője azt mondta, hogy ilyen esetben a kegyeleti jogok és az emberi méltósághoz való jog alapján a vér szerinti hozzátartozókat is tájékoztatni kell a gyerek haláláról és temetéséről. Szerinte a vér szerinti rokoni kapcsolat attól még fennáll, hogy a gyerek nem a családjánál él. Bár jelen esetben nem bizonyított a rokonság, a szakértő azzal érvelt, hogy az eljárás már folyamatban volt, ami arra utalhat, hogy a gyermekvédelmi rendszer már kapcsolatban állt a feltételezett apával.

A TASZ szerint egy ilyen tragédia után nemcsak az értesítés kérdését, hanem a haláleset körülményeit is szakmai szempontból vizsgálni kellene, függetlenül attól, hogy a rendőrség nem állapított meg bűncselekményre utaló körülményt.

A két új lakót ismeretlen személyek helyezhették a nemrég megépített látványszökőkút medencéjébe. Az egyik példány egy kő alatt húzódott meg, míg a másik egy vízi növény közelében talált menedéket a helyi portál szerint. A halak felbukkanása nagy érdeklődést váltott ki az arra járókból, akadt olyan gyerek is, aki az egyébként sekély vízbe nyúlva megpróbálta megsimogatni őket.

A látványszökőkút természetesen nem alkalmas arra, hogy hosszabb távon élőhelyet biztosítson bármilyen halnak. A víz mennyisége korlátozott, természetes táplálék nem áll rendelkezésre, és a hőmérsékleti viszonyok sem felelnek meg az állatok igényeinek, ezért várhatóan nem tudnak tartósan életben maradni ebben a környezetben.

A Kossuth téri szökőkút vize nem olyan, mint a Hódtói Szabadidőpark tava, ahol évekkel ezelőtt valaki koi pontyokat telepített a vízbe. Ott tavaly nyáron egy teknőst is megfigyeltek a már akkor is jelentősen algásodó vízben.

Márki-Zay Péter polgármester a VTV Időben című műsorában beszélt a helyszínen zajló munkálatokról, amelyek az elmúlt napokban találgatások tárgyává váltak a helyi közösségi oldalakon. Elmondása szerint az önkormányzat nyílt pályázaton értékesítette a területet, a nyertes pályázó pedig kereskedelmi célú fejlesztést, egy ”plázát” tervez ott megvalósítani.

A fejlesztés előzménye, hogy a hódmezővásárhelyi közgyűlés 2025 januárjában döntött a közel 10 ezer négyzetméteres, „kivett beépítetlen terület” besorolású önkormányzati ingatlan értékesítésre kijelöléséről. Márki-Zay Péter a műsorban arról is beszélt, hogy az önkormányzat nettó mintegy 160 millió forint bevételhez jutott az értékesítéssel, ami jelentős fejlesztési forrást jelent a város számára.

A szerződés egyik legfontosabb feltétele, hogy a tulajdonjog bejegyzésétől számított négy éven belül a vevő köteles beépíteni a területet, és használatbavételi engedéllyel rendelkező épületet létrehozni. Ennek biztosítására az ingatlanra beépítési kötelezettséget, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be. Amennyiben a beruházás a határidőn belül nem készül el, a vállalkozás a nettó vételár 50 százalékának megfelelő késedelmi kötbért köteles fizetni. Különösen indokolt esetben a közgyűlés legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja a határidőt.

A megállapodás gazdaságfejlesztési vállalásokat is tartalmaz. A beruházó vállalta, hogy a létrejövő gazdasági egység a működés megkezdését követően legalább öt éven át évente átlagosan 45–50 fő foglalkoztatására lesz alkalmas. A terület kizárólag olyan gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató vagy raktározási célra használható fel, amely a lakosságot szolgálja, nem jár jelentős környezeti terheléssel, és megfelel az építésügyi, valamint településrendezési előírásoknak.

A következő időszak meghatározó feladata az engedélyezési eljárások és a régészeti feltárás lezárása lesz a polgármester szerint. A beruházás ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert. Az egyik, közel 18 ezer tagot számláló hódmezővásárhelyi Facebook-csoportban egy az építkezést ellenző petíció is megjelent, amelyet eddig csaknem 440-en írtak alá.

A tervezett kereskedelmi fejlesztés nem kapcsolódik a korábban bejelentett hódmezővásárhelyi McDonald’s beruházáshoz. A gyorsétterem várhatóan néhány száz méterrel távolabb, a Lidl mögötti területen épül majd meg.

A hódmezővásárhelyi közgyűlés május 27-én szavazta meg, hogy Rapcsák András egykori polgármester szobrát a Kossuth térről az Emlékpontban helyezzék el. Abba az intézménybe, amely elsősorban a kommunista diktatúra és a rendszerváltás helyi történetét mutatja be 1945-től 1990-ig.

A döntésből hamar politikai vita lett: a helyi Fidesz eltörléskultúrát emleget, amivel Márki-Zay Péter polgármester nem ért egyet, hiszen elmondása szerint a szobor nem tűnne el, hanem olyan helyre kerülne, ahol egy korszak történetének részeként lehetne értelmezni. Az általunk megkérdezett vásárhelyiek többsége ugyanakkor nem tartja indokoltnak az áthelyezést.

Rapcsák András 1990 és 2002 között volt Hódmezővásárhely polgármestere. Bár országgyűlési képviselőként a KDNP színeiben került a parlamentbe, politikai pályája később szorosan összefonódott a Fidesszel, ezért a helyi közéletben ma is gyakran a jobboldal egyik meghatározó vásárhelyi alakjaként emlegetik.

„Csak azért, mert fideszes?”

A Kossuth téren egyelőre még ott áll a Rapcsák-szobor. Több vásárhelyit is megkérdeztünk az áthelyezésről, többségük nem ért egyet a döntéssel.

„Csak azért, mert fideszes?” – tette fel a kérdést egy középkorú nő, aki elmondta, soha nem volt Fidesz-szimpatizáns, mégis furcsának tartaná, ha az 1990-ben megválasztott polgármester szobra egy olyan intézménybe kerülne, amelyet elsősorban a kommunista korszak bemutatásával azonosítanak. Mint mondta, ez olyan lenne, mintha a Terror Házába vinnék a szobrot, aminek szerinte nincs sok értelme, hiszen Rapcsákot nem egy „véres diktatúra jellemezte”.

Két fiatalabb férfi azt mondta, hogy Rapcsák András meghatározó és ikonikus alakja volt a városnak, ezért nem látják indokoltnak a szobor áthelyezését. Kérdéseinkre ugyan nem tudtak konkrét fejlesztéseket vagy intézkedéseket kiemelni, de szerintük Rapcsák neve összeforrt az 1989–90-es rendszerváltás utáni Hódmezővásárhellyel, ezért továbbra is sokan pozitívan emlékeznek rá.

Egy idősebb nő ennél is határozottabban fogalmazott. Szerinte „hülyeség” az egész, és az áthelyezésnek nem látja semmi értelmét. „Nincs itt semmilyen rendszerváltás” – mondta a 2026-os kormányváltásra utalva. „Maradjon csak ott a szobor, ahol van, nem zavar az senkit.”

Rapcsák már most is az Emlékpontban van

Márki-Zay Péter a Szegeder kérdéseire megerősítette, hogy valóban az Emlékpontba helyezné Rapcsák András szobrát, ennek pedig több oka is van. A polgármester szerint a szobor évek óta megosztja a helyieket, ezért jobb helyen lenne egy történeti kontextusba helyezett kiállítás részeként. Úgy fogalmazott, hogy bár Rapcsákot sokan tisztelték, a város fejlődésének megítélése korántsem egyértelmű. Márki-Zay szerint Hódmezővásárhely Rapcsák és később Lázár János polgármestersége alatt is lemaradt más településekhez képest. A megkérdezett vásárhelyiek ugyanakkor másképp látják. Az egyik nő a Szegedernek azt mondta, Rapcsák ideje alatt nagyon jó működött a város, míg most szinte minden támogatástól elesik a vezetés, véleménye szerint ez Márki-Zay Péternek köszönhető.

A támogatások elmaradását ugyanakkor mással is lehet magyarázni. Lázár János volt építési és közlekedési miniszter 2023-ban ugyanis arról beszélt, hogy ha a vásárhelyiek újraválasztják Márki-Zay Pétert, akkor a város „a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthat”. A polgármester többször azt állította, hogy a várost politikai okokból éri hátrányos megkülönböztetés.

„Félreértés ne essék, Rapcsák már most is ott van az Emlékpontban” – mondta, arra utalva, hogy az egykori polgármester képe és története már jelenleg is része az intézmény kiállításának. Szerinte ez azért lehet, mert az Emlékpont létrehozói annak idején fontosnak tartották, hogy az intézmény ne csak a kommunista diktatúráról, hanem a rendszerváltás korszakáról is szóljon. A polgármester szerint a kiállítás ráadásul nem kizárólag a diktatúra történetét mutatja be, hanem a korszak hétköznapi emlékeit és helyi történeteit is.

Ahol véget ér a NER, ott kezdődne a múzeum

Márki-Zay azonban ennél nagyobb léptékben gondolkodik, szerinte ugyanis az Emlékpont történeti ívét ki lehetne terjeszteni egészen a NER lezárulásáig, ami szerinte „a valódi rendszerváltás”, a szobor pedig pont oda illene.

A polgármester szerint a közelmúlt történetének feldolgozását még most kellene elkezdeni, amíg rendelkezésre állnak a dokumentumok, a tárgyi emlékek és azok a tanúk, akik személyesen élték át az eseményeket. „Mi azt szeretnénk, ha történészek feldolgoznák Magyarország rendszerváltástól 2026-ig terjedő időszakát, benne az úgynevezett NER-korszakot” – mondta.

Márki-Zay szerint a kutatásnak a rendszer működését, politikai gyakorlatait és vitatott ügyeit is vizsgálnia kellene. Úgy látja, a korszak tudományos feldolgozása segíthet megérteni az elmúlt másfél évtized történéseit, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg ugyanazok a hibák.

Az általunk megkérdezett vásárhelyiek többsége ugyanakkor ezt az elképzelést sem fogadta kitörő lelkesedéssel. Többen inkább nevettek az ötleten, mások szerint pedig jelenleg fontosabb ügyekkel kellene foglalkoznia a városnak – hogy pontosan mivel, azt nem szerették volna kifejteni.

A korábban idézett idős hölgy egyenesen nevetségesnek találta az ötletet, majd azt mondta, hogy az elmúlt 16 év tökéletes volt, így nincs értelme bemutatni ezt a korszakot.

A város ugyanakkor már elküldte az ehhez szükséges megkereséseket az illetékes állami szerveknek, így a döntés innentől részben az ő kezükben van – mondta Márki-Zay. A polgármester úgy véli, hogy a kormány támogathatná a kezdeményezést, mert szerinte a NER korszakának történeti feldolgozása közérdek.

Szerinte Magyar Péter már kiérdemelte

Márki-Zay egyébként Rapcsák kapcsán korábban úgy érvelt, hogy nem támogatja a közelmúlt politikusairól elnevezett utcákat és szobrokat. A választások előtt viszont kiderült, hogy Magyar Péternek mégis szobrot állítana. Ezzel kapcsolatban most azt mondta lapunknak, hogy az ötletet továbbra is támogatná, viszont a megépítésre még nem most kerülne sor. A polgármester szerint ennek jelenleg az a legnagyobb akadálya, hogy a Tisza Párt elnöke még él, a szobor megvalósulását pedig csupán a halála után érzi alkalmasnak. Márki-Zay úgy látja, Magyar már most kiérdemelte ezt az elismerést azzal, hogy sikerült legyőznie Orbán Viktort.

A Rapcsák-szoborral és a NER korszakot bemutató kiállítással kapcsolatban megkerestük az Emlékpontot is. Az intézmény jelenleg nem kívánt nyilatkozni az ügyben, ugyanakkor jelezték, hogy amennyiben a tervek megvalósulnak, később szívesen válaszolnak a Szegeder kérdéseire.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.

A polgármester levelében hangsúlyozta: szeretné személyesen bemutatni a kormányfőnek azokat az eredményeket, amelyeket a város az elmúlt nyolc évben rendkívül nehéz politikai és gazdasági körülmények, valamint a korábbi kormányzati ellenszél ellenére, az itt élők összefogásával ért el.

Márki-Zay Péter szerint egy ilyen találkozó arra is alkalmat teremtene, hogy közösen áttekintsék a város és a magyar vidék helyzetét, az önkormányzatiság jövőjét, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek révén a helyi közösségek és a kormányzat együttműködése még eredményesebbé válhat.

A polgármester levelében megerősítette: ahogy eddig is, ezután is szeretne mindenben segítséget nyújtani a miniszterelnöknek és kormányának.

„Meggyőződésem, hogy a haza javát szolgáló eredményeket és sikereket még könnyebben lehet elérni az önkormányzatokkal közösen, összefogásban és stratégiai partnerségben” – fogalmazott meghívólevelében Márki-Zay Péter.