Szögletes és elegáns: 75 éve áll a Honvéd téri református templom

„Szeged város református közössége új templomot építtetett. Az újjászületés nagy elhatározása és gondolata Szegedről indult ki. Örök dicsősége marad ez a palotás városnak. A református egyházközség ennek a nagy gondolatnak megörökítését célozta az új templomban is, azért nevezte el Új Magyar Hajnal Templomának” – volt olvasható a helyi sajtóban 1943-ban, amikor a mai néven Honvéd téri református templomról írtak.

A Tisza Lajos körút fölé emelkedő templom a város modern építészeti örökségének egyik kiemelkedő darabja, amely egyszerre puritán egyszerűségű és őrzi a városi eleganciát. A most 75 éves épület egykor az Új Magyar Hajnal Temploma nevet viselte. Az ötszög alaprajzú, klinkertéglával borított templom különleges látványa máig meghatározó része Szeged városképének, a Dóm árnyékában is kiemelkedő harmóniát teremtve.

Építése hosszú évekig húzódott. Bár a terveket már az 1920-as évek végén elkezdték szőni, a gazdasági világválság és a második világháború jelentős akadályokat gördítettek a kivitelezés elé. A templom végül a debreceni Borsos József tervei alapján épült meg, aki a modern építészet és a református puritanizmus jegyében alkotta meg az épületet.

A Tisza Lajos körút és a Honvéd tér sarkán 1941 őszén kezdődött el az építés, amely a hívek áldozatkészségének és az egyházi vezetők kitartásának köszönhetően alig egy év alatt jelentős előrelépést mutatott. Egy korabeli írás így fogalmazott: „Rengeteg nehézség ellenére, az akadályt és fáradtságot nem ismerő egyházi vezetők jóvoltából, de talán elsősorban a hívek áldozatkészségéből ma már majdnem teljesen tető alatt van a pompás építmény.” Az Új Magyar Hajnal Templomának vöröstéglás falai és elegáns vonalai már ekkor sejtetni engedték, hogy nemcsak a környék, hanem egész Szeged egyik legszebb épületévé válik, harmonikusan illeszkedve az akkori Klebelsberg tér környezetébe.

A templom építése alatt számos kihívással szembesült a gyülekezet. A háborús évek során a korlátozott anyagi források miatt egyszerűbb anyagokat kellett használni, mint eredetileg tervezték, de a közösség kitartása végül meghozta a gyümölcsét. Az épület 1944-re készült el, bár az első istentiszteletre és a templom felszentelésére csak évekkel később, 1947-ben és 1949-ben került sor. Az Új Magyar Hajnal Temploma név nemcsak az épület szimbolikus jelentőségét emelte ki, hanem egy új korszak reményét is megjelenítette a szegedi református közösség számára – még ha ez az új korszak végül nem is volt olyan kedvező, mint remélték.

Az épület belső kialakítása is különleges jelentőséggel bír, a református hagyományokhoz hűen a funkciót és az egyszerűséget helyezi előtérbe. A világos, tágas tér, a letisztult vonalvezetés és a visszafogott díszítettség mind a közösség összetartozását és spirituális elmélyülését szolgálja.