1929-ben szokatlan hírektől szólt a helyi sajtó Szegeden, felröppent ugyanis a híre, hogy az amerikai General Motors (ami 1931–2008 között a világ legnagyobb autógyártója volt) üzemet tervez építeni a városban. Az ekkor 21 éve létező vállalat az Egyesült Államok egyik legsikeresebb autógyára volt, olyan márkákat gyártottak, mint a Chevrolet, a Buick, a GMC vagy a Cadillac. A GM megállíthatatlannak tűnt, hamar lépte át az óceánok szabta határokat, és a húszas évekre már a szegedi újságokban is jelentek meg hirdetéseik.
„Amikor az autóipar óriási fejlődése nyomán rájöttek arra, hogy a közönség többet kíván, mint csupán egy kis, olcsó kocsit, a General Motors piacra hozta a Chevrolet-t, amely egyesíti magában a drága autók előnyeit és a kis kocsik alacsony árát. Ez a bámulatos eredmény úgy vált lehetségessé, hogy évek hosszú során át kipróbált módszerekkel sikerült a legnagyobb munkamegtakarítást elérni és így az előállítási költségeket a legminimálisabbra csökkenteni” – írta egy korabeli hirdetés.
1929. január 10-én aztán különös hírrel jelent meg a Délmagyarország aznapi száma: „A napokban egyes lapok megírták, hogy az egyik legnagyobb amerikai automobilgyár, a General Motors Companie azzal a tervvel foglalkozik, hogy Magyarországon egy automobilgyárat állít fel, amely a belföldi szükséglet ellátásán kívül a balkáni piacokra is kiterjeszti működését. A General Motors Co. londoni vezérügynöksége, aki a tárgyalások vezetésével van megbízva, már járt is Magyarországon és az alapítási terv ügyében összeköttetésbe lépett Wekerle Sándor pénzügyminiszterrel.”
Egy ilyen, nagyobb szabású alapítás, amely 500 munkást foglalkoztat, kétségtelenül igen nagy jelentőséggel bírna Szeged gazdasági életére – fogalmazott a lap újságírója –, amelyet a trianoni határmegállapítás válságos helyzetbe hozott. A szegedi kereskedelmi és iparkamara a város tanácsával történt megbeszélés alapján kérdést intézett Budapestre az alapítási tervet illetően, és gondoskodott arról, hogy amennyiben az amerikai vállalatnak az alapítási szándéka tényleg fennáll, figyelme a pénzügyminiszterrel folyó tárgyalások során Szegedre irányuljon.
Fotó: Sattler Katalin / Fortepan
A kamara ugyanis úgy tartotta, hogy a GM érkezése nemcsak a városra nézve bírna nagy jelentőséggel, de megfelelne az alapítani szándékolt gyár érdekeinek is, „mert a szomszédos helyzetnél fogva, a meglevő vasúti és vízi összeköttetések mellett Szegedről a balkáni piacokat aránylag könnyen lehetne felkeresni”.
Az ügy pedig nem állt meg, két héttel később már Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szeged egyik országgyűlési képviselője is ígéretet tett, hogy mindent elkövet, hogy Szegeden épüljön fel az új gyár.
A történet maradhatott volna ennyiben is, sok mindent megígértek már politikusok nem csak Szegeden, néhány hónap elteltével azonban újabb, nem kis mértékű előrelépés történt, ezúttal a vállalat részéről. A Financial News írta meg hátlapján, a hirdetések között 1929 áprilisában az Exchange Telegraph egyik budapesti jelentése nyomán, hogy
a General Motors Szeged mellett nagy telket vásárolt gyárépítés céljával.
A Prágai Magyar Hírlap másnap részletesebben írt erről, tudomásuk szerint a vállalat még tavasszal szerette volna felépíteni az üzemet, melyben a megnyitáskor ezer fő dolgozott volna. Volna, ugyanis 1929-cel beköszöntött a nagy gazdasági világválság, a GM pedig elállt terveitől, és azokhoz sosem tért vissza.
Ez a cikk eredetileg 2019. január 10-én jelent meg a Szegederen.
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.