A szegedi villamosvonal, amit egy hét után örökre megszüntettek

Az 1950-es évek legelején hét villamosvonalon jártak a sárgára festett kis villamosok Szegeden: az 1-es nem sokban különbözött a ma ismert 1A-tól, a 2-es kijárt Kecskéstől egészen a mai Petőfitelep határába, a 3-as a Somogyi utcáról indulva a Belvárosi temetőig vitte utasait, a 4-es a Széchenyi tértől közlekedett Tarjánba, az 5-ös volt az egyetlen, a Tiszán is átkelő viszonylat az Erzsébet ligetet a Széchenyi térrel összekötve, a 6-os és a 7-es pedig mind a mai Mars térről indultak, és a Boros József utcán (a későbbi Árkád mögött) zörögtek el a Kálvária térig, ahonnét a 6-os lefordult délkelet felé az Átrakó pályaudvarra, a 7-es pedig a másik irányba, egészen Kiskundorozsmáig.

A fénykorban a ma is villamost üzemeltető vidéki városokban, Debrecenben és Miskolcon is volt egyszerre ennyi útvonal, de olyan ha minden igaz, csak Szegeden volt – kereken egy hétig – hogy nyolc különböző számú járat közlekedett egyszerre. A szegedi 8-as villamos hiába volt a nyolcadik a sorban, valójában nem volt önálló vonal: egy méter sínt sem fektettek le hozzá. A Felső Tisza-parti 2-esre, az újszegedi 5-ösre, a dorozsmai 7-esre a legtöbben emlékeznek, sokaknak rémlik még talán Tisza-parton közlekedő 6-os is, de ha azt kérdeznénk, merre járt a 8-as, kevesen tudnák a választ.

De hol járt a 8-as? Kezdjük a Kiskundorozsmára 1950. december 20-án, Sztálin hetvenkettedik születésnapja alkalmából (igaz, az 18-án volt) elindított, évtizedek óta várt 7-es villamossal, ami eredetileg a Marx térről indult, egészen a ma is létező mázsaháztól. Ezt a végállomást egy hónappal később, januárban már módosították a Somogyi utcára, így a Marx térre már csak a nem olyan sűrűn, egyetlen egy kocsival közlekedő 6-os villamos járt be. Mivel azonban a Kálvária és a Marx térő közötti utasforgalomnak nem maradt sűrű villamosösszeköttetés, a 7-es végállomásáthelyezésével egy napon, 1951. január 22-én elindították az új, 8-as villamost.

Útvonalát tekintve a 8-as a mázsaház elől indulva előbb kihaladt a Marx térről, balra fordult a Boros József utcára, ahol egy megállója volt, a Bakay Nándor utca kereszteződésénél, majd a Kálvária térig közlekedett – az egész ha megvolt 800 méter, ami gyalog is megvan tíz perc alatt. „A 7-es [...] kocsik Dorozsmáról nem a Marx térre, hanem a Somogyi-utcáig közlekednek. A Dorozsma felől jövő és a Marx-térre igyekvő utasokat a Veresács-utcánál a 8-as vonal kocsija veszi át” – harangozta be a Délmagyarország az új vonalat az indulás előtti napon.

A 8-as villamosvonalon a forgalmat egy árva villamoskocsival bonyolították, ez közlekedett oda-vissza a két tér között, de nem valami sokáig. Mivel az utasforgalom nem igazán indokolta az üzemeltetést, már egy héttel az indulás után, 1951. január 29-én meg is szűntették a vonalat, véglegesen. Innentől kezdve már csak a 6-os közlekedett a(z Átrakó pályaudvar–)Kálvária tér–Marx tér útvonalon.

Ez az állapot maradt egy ideig, de nem az örökkévalóságig: az ekkor már csak szerdán és szombaton közlekedő 6-os villamos 1963-tól a Dugonics térről indult kifelé a Tisza-partra, a 7-est azonban visszatették a Boros József utcára, és meghosszabbították egészen a Rókusi templom előtti kis térig, ahol át lehetett szállni így az 1-esre. A 7-es vonalat végül 1971-től a móravárosi főgyűjtőcsatorna építése miatt száműzték a Boros József utcáról, ekkortól kezdődően már a mai Kálvária tértől indultak a dorozsmai villamosok, és többé soha nem jártak a Mars tér felé.