A Hősök kapuja feliratait egyszer leszedték, aztán már másfajta ékezetekkel rakták föl újra

„Haladás útja dicső múltból diadalmas jövőbe vezet” – olvasható ma is a Porta Heroumon, vagy ahogyan a legtöbben nevezzük, a Hősök kapuján, a Boldogasszony sugárút felőli oldalon. Eredetileg azonban nem így nézett ki a felirat Szeged legnagyobb emlékművén, ami valójában egy épület is egyben, hiszen több mint nyolcvan évvel ezelőtt, amikor a neoklasszcista épületet felhúzták, még nem így írták ezeket a szavakat.

Ha valaki fellapozza a korabeli újságokat, szembetűnő lehet, hogy bizonyos szavakat ékezetek nélkül, vagy hosszú helyett röviddel írtak annak idején. „Az időszámítás mesterkéltsége határvonalat huzott a napok közé s mi ugy megyünk át ezen a határon, mintha utlevél és vizum kellene ehez a határátlépéshez s mintha exotikus örömök nyilnának a határon tul” – írta például 1930-as újévi köszöntőjében a Délmagyarország, és jól láthatjuk, legkevesebb hat szóban rakták máshogyan az ékezeteket, mint tennénk ma. Az első esztendő, amikor már a mainak megfelelően írtak a lapban, az 1950-es volt.

Az 1937 tavaszán felavatott Hősök kapuja déli boltívén eredetileg a korabeli írásmód szerint állt a szöveg, ahogyan arról a fenti kép mellett az alábbi újsácikkrészlet is tanúskodik. A Pesti Hirlap azért írt a városról 1939 májusában, mert idelátogatott gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök, akit a szegediek a lap megfogalmazása szerint már „hazavártak”.

„»Haladás utja dicsö multból diadalmas jövőbe vezet«; ezt írták fel arra a kapunyilásszerű bolthajtásra az egyetem épületén, amely alatt az ember az uj Szeged küszöbét átlépi. Az itteniek öntudatába mélyen beleárkolódott, hogy a háboru utáni magyar multnak egyik legdicsőbb tette, a nemzeti Magyarország megalapozása, ennek a városnak nevéhez füződik. És most, amikor a miniszterelnök ide hirdette meg első, utat mutató és a diadalmas jövőre utaló nagy beszédét, akkor ezt egészen természetesnek találják.”

A Hősök kapuja feliratait azonban a boltív alján található, híres Aba-Novák Vilmos-freskóval egyetemben 1946-ban eltűntették: előbbieket leszerelték, utóbbit lemeszelték, mert nem kívánatos, mondhatni államellenes elemeket ábrázolt. A freskóról először csak Horthy Miklóst távolították el, majd később az egész falfelületet szürke cementtel vonták be.

Arról, hogy pontosan hogyan és mikor kerültek fel újra a betűk a boltív fölé, nem írtak a lapok, azt a folyamatot azonban végigkövették, ahogyan 1986-tól egészen a 2000-es évek elejéig, különböző adományokból lépésről lépésre helyreállították Aba-Novák freskóegyüttesét, amihez komoly reataurátori munka bevonására is szükség volt. A felirat is ekkoriban kerülhetett vissza, de immáron a mai írásmódnak megfelelően.

Érdekes gondolatokat vet fel, hogy a régi vagy az új módnak megfelelően kellett-e volna helyreállítani a szöveget a kapun. Hiszen ez is a műemlék szerves része, éppen ahogyan az élő és a halott katona szobra, amelyek az egykori Gizella térre néznek. A teret persze átnevezték, Aradi vértanúk tere lett belőle, és az épületekre szerelt táblák is már ezt írják, kérdés azonban, hogy a dicsö multbol miért lett dicső múlt. És, hogy lesz-e diadalmas jövő.