A Deákot majdnem Klebelsberg Kuno Gimnáziumnak nevezték el, csak azt nehéz volt kiejteni

Korabeli újságcikkek szerint kevés politikust szerettek jobban a szegediek Klebelsbergnél, amire jó bizonyíték, hogy még halála után közel hat évtizeddel is felmerült, hogy a város legújabb, rangos gimnáziuma az ő nevét vegye fel. Végül mégis lekerült a listáról, mert a döntéshozók szerint nem volt könnyű kimondani, hogy Klebelsberg Kuno Gimnázium.

Erre persze mondhatnánk, hogy nade a Klebelsberg-telepet is napi szinten kiejtjük, de ez nem volt így, ugyanis a szóban forgó városrészt az 1980-as években, amikor a Deákot megálmodták, még/már Hattyas-telepnek hívták. Való igaz, hogy 1928 és 1958 között Gróf Klebelsberg Kunó-telepként volt jegyezve, de a városi tanács ezt átneveztette, és csak 1992-től hívjuk ismét így a Rendező tér környékét.

1992-re azonban már régen tanítás folyt a Deák Ferenc Gimnáziumban, miután az 1980-as évekre a szegedi városi tanács felismerte, hogy az egyes korosztályok egyre nagyobb százalékának kell gimnáziumi képzést biztosítani. Ennek szellemében 1985-ben végrehajtó bizottságot hívtak össze, ahol határozatában rendelkeztek egy új középoktatási intézmény építtetéséről az Agyagos utca és a József Attila sugárút által közrefogott közel 2 hektárnyi területen. Ennek megtervezésével Novák Istvánt, a CSOMITERV főépítészét bízták meg, aki egy többfunkciós, többcélúan hasznosítható, 24 tantermes iskolát vetett papírra, mely 800–1000 tanuló befogadására lett volna képes.

A gimnázium 2008–09-es évkönyvéből tudhatjuk, hogy Novák a többfunkciósság megalkotásának jegyében tágas, jól megvilágított terekkel látta el az iskolát, egy olyan környezetet kialakítandó, ahol a diákok a tanítás utáni idejüket is tölthetik. Így született az aula, mely – a színházteremmel egybenyitva – az egész iskola befogadására képes, a három részre osztható sportcsarnok, a 20.000 példánnyal rendelkező könyvtár (elkülönített újságolvasó sarokkal), a tágas büfé, s a kor technikájának megfelelő stúdió.

Az iskola névadójára három lehetőséget kapott a tankerület:

1. Klebelsberg Kuno, aki 1920-tól Szeged városának országgyűlési képviselője, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter
2. Károlyi Mihály, az első Magyar Köztársaság miniszterelnöke, később köztársasági elnöke
3. Deák Ferenc, a „haza bölcse”, a kiegyezés előremozdítója.

Klebelsbergről (teljes neve Gróf thumburgi Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc) tudni kell, hogy közoktatási miniszteri évei alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon, és számos szegedi óvoda és iskola is neki köszönhetően jött létre, de szerepe volt a kolozsvári egyetemi ideköltözésében és a Tisza-parti klinikaváros megépültében is – többek között.

A három név közül Klebelsberg volt egyedül köthető Szegedhez, és akkoriban még méltó emlékezete sem igen volt a városban, hiszen Klebelsberg-telep még Hattyas volt, Széchenyi téri szobrát pedig csak 2000-ben állították.

Mégis, a nehézkes kiejtésre hivatkozva Klebelsberg kikerült a választásból,

majd döntetlen állás alakult ki a másik két alternatíva között. A kérdést, hogy mi legyen Szeged egyik legjobb gimnáziumának neve, a lehető legkevésbé demokratikusan úgy döntötték el, hogy Kovács László, az iskola első igazgatója (1987–1992) kijelentette, hogy az ő szavazata kettőt ér, így a Deák Ferenc Gimnázium forma került ki győztesül. A döntést a város önkormányzata nem akarta elfogadni, így az igazgató Czibere Tiborhoz, a Magyar Népköztársaság oktatás- és művelődésügyi miniszteréhez fordult orvoslásért, ahol sikerrel járt.