Már csak Sulyok aláírása kell ahhoz, hogy Orbán ne lehessen többé miniszterelnök

A parlament kétharmados többséggel elfogadta a tizenhatodik alaptörvény-módosítást, amely nyolc évben maximálja a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz került állami vagyon visszakerüléséről, valamint megteremti a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alkotmányos alapját. A 444 tudósítása szerint a javaslatot a Tisza Párt és a Mi Hazánk képviselői támogatták, a Fidesz ellene szavazott, a hatálybalépéshez már csak a köztársasági elnök aláírása szükséges.

A módosítás egyik benyújtója, az igazságügyi miniszteri posztról korábban nepotimusvádak miatt lemondott Melléthei-Barna Márton szerint a három területet a „hübrisz” és az önkény kapcsolja össze. Úgy fogalmazott, hogy a „politikai ellenfelek üldözésére létrejött hivatal, a közpénzek magánvagyonként való kezelése és a kormányfői hatalom időbeli korlátlansága mind-mind a hübrisz megnyilvánulása”. Hozzátette, hogy a Tisza Párt éppen a „hübrisz és az önkény” ellen jött létre.

A módosítás szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig betöltötte ezt a tisztséget. A nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat kell figyelembe venni. Ez alapján a jövőben Orbán Viktor sem lehet ismét miniszterelnök. A Fidesz személyre szabott jogalkotásnak tekinti a szabályozást.

Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter azt mondta, hogy európai parlamentáris demokráciákban nincs példa a miniszterelnöki mandátum ilyen korlátozására, ugyanakkor szerinte a jogalkotónak joga van ilyen szabályt alkotni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy annak módja, ahogyan a rendelkezést beillesztik a jogrendbe, jogi és alkotmányossági kérdéseket vet fel, és kifogásolta a szerinte visszaható hatályú szabályozást. Orbán Balázs, a korábbi kormányfő politikai igazgatója szerint a módosítás személyre szabott, és „valójában a magyar embereket szeretnék kizárni a döntéshozásból”.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) megszüntetéséről szóló módosítás az első benyújtott változathoz képest annyit változott, hogy csak azok a vagyonok kerülnek vissza tőlük az államhoz, amik az államtól érkeztek – ha pedig a KEKVA-t nem az állam alapította, csak beszállt az alapításba, akkor most kiszáll, és viszi a pénzét.

A módosítás értelmében az állam gyakorolja az alapítói jogokat, és dönthet az alapítvány megszüntetéséről is. Az alapítványi fenntartású egyetemek esetében az átállási folyamat egy évig tart majd. Tuzson Bence szerint kérdéses, hogyan valósítható meg jogilag a vagyon visszakerülése az államhoz. Orbán Balázs, aki egy ilyen szervezet, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fenntartó alapítványának kuratóriumi elnöke is, azt mondta, hogy az egyetemi alapítványok garanciát jelentettek arra az esetre, ha gazdasági válság idején a kormány forrásokat vonna ki az érintett területekről. Az MCC egyébként most fújta le az idei fesztiválját, viszont tervük szerint maga az alapítvány nem szűnik meg, hanem egy másik konstrukcióban működik majd.

A módosítás a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alkotmányos alapját is megteremti. Az Alaptörvényből kikerül az a rendelkezés, amely szerint az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott független szerv működik. Ugyanakkor megmarad az a mondat, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Az indoklás szerint „fontos, hogy megszűnjenek az alkotmányos demokráciában mindazok az intézmények, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, továbbá működésükkel sértik a személyek alapvető jogait”. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, hogy a hivatal „intellektuális teljesítménye kizárólag a negatív tartományban értelmezhető”, valamint azt mondta, hogy a szervezet közpénzből magyar állampolgárokat fenyegetett. Orbán Balázs ezzel szemben azt mondta, hogy a hivatal jelentéseket készített a magyar civil szervezetek és médiumok külföldi finanszírozásáról, amely szerinte közérdekű információ. Egyébként az, hogy egy sajtótermmék vagy egyéb szervezet milyen EU-s vagy más pályázati forrásokat használ fel, általában eleve publikus, a hivatal inkább csak összegyűjtötte ezeket.