Meglepően gyorsan szignálta Sulyok Tamás segítségkérését Polt Péter

Sulyok Tamás köztársasági elnök csütörtökön jelentette be, hogy a tervezett elmozdítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, beadványát pedig péntekre már ki is osztották egy alkotmánybírónak – írja a 444. Az ügy a testület honlapján is megjelent a legutóbb indított eljárások között.

„Az akta szignálásra került” – közölte a lap kérdésére Szabó Attila, az Alkotmánybíróság főtitkára. Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy Polt Péter alkotmánybírósági elnök melyik alkotmánybírót jelölte ki előadónak, arra hivatkozva, hogy ebben a szakaszban ez nem nyilvános információ. Arra sem válaszolt, mikor született meg a kijelölésről szóló döntés.

A körülmények alapján az ügyet kiemelten kezelhetik. A lap cikke szerint az elmúlt tíz napban indult ügyek között több olyan is található, amelynél az első iratok május végén érkeztek be, a lista végén pedig februári és márciusi ügyek is szerepelnek.

Sulyok Tamás több fronton próbál fellépni az elmozdítása ellen. Egyrészt a Velencei Bizottságtól vár segítséget, másrészt az Alkotmánybíróságtól kért értelmezést egy olyan ügyben, amelyben jogkörei korlátozottak. Mécs János alkotmányjogász, az ELTE adjunktusa és a TASZ szakértője korábban arról beszélt a 444-nek, hogy a Fidesz 2013-ban jelentősen leszűkítette a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság mozgásterét az Alaptörvény módosításaival kapcsolatban.

Az alkotmányjogász szerint az Alaptörvény módosításai lényegében csak eljárási hibák miatt támadhatók, tartalmi alapon nem. Úgy vélte, erre azért került sor, hogy a parlament szabadabban módosíthassa az Alaptörvényt, akár olyan rendelkezésekkel is, amelyeket korábban törvényi formában az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített volna.

Mécs János arról is beszélt, hogy egy erős alkotmánybíróság – például a német – az alkotmány szellemiségéből is képes következtetéseket levonni. A magyar testületről ugyanakkor úgy fogalmazott: „A magyar Alkotmánybíróság az utóbbi 13 éve miatt nem rendelkezik ezzel az autoritással és legitimációval sem a politikai elit, sem a társadalom szempontjából.”

Sulyok Tamás 2014-ben lett az Alkotmánybíróság tagja, majd 2016 és 2024 között a testület elnöke volt. Mostani kezdeményezésével olyan értelmezést próbál elérni, amely a közleménye alapján számára kedvező lehet az elmozdításáról szóló vitában.

A beadvány szerint „az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Álláspontja szerint az Alaptörvény elsődleges feladata a jogrendszer egészére vonatkozó alkotmányos szabályok meghatározása.

Sulyok szerint tisztázni kell, hogy „az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e az olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek.” Az Alkotmánybíróság honlapján közzétett kérdések alapján azt szeretné elérni, hogy a testület mondja ki: a tervezett kormányzati lépés nem tekinthető valódi alkotmánymódosításnak, ezért sértheti az Alaptörvény eljárási szabályait.

Az Alkotmánybíróságban több, a Fideszhez kötődő alkotmánybíró is helyet foglal, ezért kérdéses, hogy a 15 tagú testület milyen döntést hoz, és milyen gyorsan teszi ezt meg. Egy elutasító alkotmánybírósági értelmezés szűkítheti Sulyok mozgásterét, míg egy számára kedvező értelmezés jelentős politikai következményekkel járhatna.

Mivel Alaptörvény-értelmezési eljárásról van szó, az indítványról a teljes ülésnek kell döntenie. Az Alkotmánybíróság főtitkára nem tudta megmondani, mikor kerülhet napirendre az ügy. Júniusban eddig minden kedden ülésezett a testület, így várhatóan a következő ülésre jövő kedden kerül sor.

Eközben továbbra sem ismert, pontosan milyen módosítást készít elő a Tisza-kormány. Magyar Péter csütörtökön azt mondta, a kabinet még nem tárgyalta az ügyet, de készül egy javaslat, amely „megoldja ezt a kutyakomédiát.” Továbbra is amellett érvel, hogy Sulyok méltatlanná vált tisztségére. Korábban május 31-ig adott határidőt Sulyoknak és más kétharmados tisztségviselőknek az önkéntes távozásra, ennek azonban senki nem tett eleget.

A Political Capital néhány nappal ezelőtt arról írt, hogy a Magyar Péter által „Fidesz-báboknak” nevezett szereplők leváltása politikailag kockázatos lehet a Tisza számára, és a határidő lejárta után sok támogató csalódhatott amiatt, hogy nem jelentettek be azonnali megoldást. A 444-nek nyilatkozó alkotmányjogászok ugyanakkor úgy vélték, Sulyok Tamás elmozdítása nem idézne elő alkotmányos válságot.