Magyar történelminek nevezte a korrupcióellenes törvénycsomagot, amellyel szerinte ezermilliárdokhoz juthatunk

„Történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtottunk be az Országgyűlésnek” – jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök, aki szerint ezáltal „a magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint felszámolni az orbáni korrupciót”.

A kormányfő szerint éveken keresztül azt hallgattuk „a bukott kormánytól”, hogy az Unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket, és ez a migrációról, Ukrajnáról vagy ideológiai kérdésekről szól. „Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható volt, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól: szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket. Örömmel hozzuk meg a szükséges döntéseket” – fogalmazott. 

A javaslat célja az uniós források túlnyomó részének felszabadításához szükséges korrupcióellenes és átláthatósági feltételek teljesítése. 

Mint a Telex írja, a korábbi késlekedések miatt az új kormánynak csak néhány hónapja maradt arra, hogy megmentse a helyreállítási alapból lehívható forrásokat. A Magyarország számára összesen 10 milliárd eurót, jelenlegi árfolyamon több mint 3500 milliárd forintot érő alap esetében augusztus végéig kell teljesíteni 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltételt, valamint így lehet elkerülni egy egymilliárd eurós előleg visszafizetését is.

A feltételek teljesítésével az is megelőzhető, hogy Magyarország 2026 végén ismét évi egymilliárd eurót veszítsen el az uniós költségvetésből, ahogy 2024-ben és 2025-ben történt. Az átfedő követelmények teljesítése további 4,2 milliárd euró befagyasztásának feloldását eredményezheti, emellett a modellváltó egyetemek ismét részesülhetnének uniós támogatásokból, és rendeződhetne az Erasmus-program körüli helyzet is.

Forrás: Magyar Péter Facebook-oldalam

A modellváltó egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye ahhoz is kapcsolódik, hogy az Európai Unió további 2,2 milliárd eurót tart vissza az akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályok miatt. Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke május végén részben ezen feltételek teljesítésének módjáról állapodott meg egy összesen 16,4 milliárd eurót érintő egyezség keretében.

A kedden benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint a csomag a május végi politikai megállapodás végrehajtásának része. A szöveg kiemeli: „az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.”

Bóka János korábbi EU-ügyi miniszter nemrég arról beszélt, hogy az eredeti 27 feltételből öt esetében továbbra is vita van a teljesítés megfelelőségéről. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében és a vagyonnyilatkozatok szabályozásánál más kormányzati szereplők is elismerték, hogy a vállalások nem teljesültek maradéktalanul.

Az uniós szabályok szerint nem a magyar kormány dönt arról, hogy a vállalások teljesültek-e, hanem az Európai Bizottság, illetve egyes esetekben az Európai Unió Tanácsa. A vitatott területek között szerepelnek a vagyonnyilatkozati szabályok, az Integritás Hatóság jogosítványai, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatósági és összeférhetetlenségi kérdései, valamint a közkiadásokat bemutató online adatbázis hiányosságai.

A kormány korábban már jelezte, milyen változtatásokat tervez ezeken a területeken. Magyar Péter kedden megerősítette, hogy a vagyonnyilatkozatoknál célzott vizsgálat indulhat azokkal szemben, akik lényeges vagyonelemeket hagynak ki, és szándékos megtévesztés esetén akár két év szabadságvesztés is kiszabható.

A bejelentés szerint megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit is. Az intézmény uniós közbeszerzéseknél vizsgálódhatna, visszásságok esetén beavatkozhatna, valamint bíróság előtt kezdeményezhetné egy megszüntetett korrupciós nyomozás vagy elutasított feljelentés folytatását. Emellett rendeznék a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetét, az állami eredetű vagyon visszakerülne az államhoz, és erősítenék az egyetemi szenátusok jogköreit.

A május végi megállapodás részeként a kormány vállalta azt is, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, valamint szigorítja a közbeszerzési szabályokat.