17 óráig a választásra jogosultak 74,23%-a, összesen 5 millió 587 ezer választópolgár adta le szavazatát az országgyűlési választáson. A vármegyei adatok alapján szinte mindenhol 70% fölé emelkedett a részvétel, kivételt csak Borsod-Abaúj-Zemplén (68,13%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (68,91%) vármegye jelentett. A legmagasabb arány Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, ahol 78,19% vett részt a voksoláson.
Az ország többi részén is jellemzően 70–75 százalék közötti arányokat regisztráltak, Csongrád-Csanádban 74,19%-ot, ami nagyon minimálisan az országos átlag alatt van. Szeged 1-es 73,76%-on áll, Szeged 2-es 74,24%-on, a csongrádi körzet 73,45%, míg a vásárhelyi 75,32%-on.
Települési szinten Szeged homokhátsági felének 74,34%-a szavazott 17 óráig, míg ugye a másik fele az 1-es körzet, vagyis 73,76%. A 2-esben Deszk továbbra is csúcstartó 79,47%-os részvétellel, míg a 3-as körzetben Szegvár (77,72%), a 4-esben Mártély (82,19%) áll az első helyen.
A választókerületi adatok szerint továbbra is Pest 2-es (81,75%) és Pest 5-ös (81,22%) körzetében a legmagasabb a részvétel. A harmadik helyre Budapest 3-as választókerülete került 81,14%-al, amely szimbolikus jelentőségű, mivel itt indul egyéniben Magyar Péter. A további legaktívabb körzetek között szerepel Pest 6-os választókerülete 81%-kal, valamint Budapest 15-ös választókerülete 80,75%-kal.
Ugyanaz történik, amit eddig is láttunk, elsősorban a megyei jogú városokban, város jogállású településeken nőtt nagyobb arányban a részvétel 2022-höz képest, kommentálta a Telexnek a 17 órás rekord részvételi adatot Bódi Mátyás, a Választási Földrajz elemzője. A kistelepüléseken ettől elmarad a részvétel növekménye, ami önmagában nem a Fidesznek kedvez.