Radikális átalakításokat ígért az egészségügyi rendszernek egy 2020-ban készült, eddig titkos tartalmú reformterv, amihez a HVG most hozzájutott. A dokumentumban szerepel a kórházak és rendelőintézetek számának jelentős csökkentése, a háziorvosi rendszer átszabása és a magánegészségügy felé való nyitás.
A tanulmányt a Belügyminisztérium megbízásából a Boston Consulting Group (BCG) készítette 352 millió forintért, és az egészségügyi rendszer „stratégiai és komplex átalakítási terveit” tartalmazza. 2020 augusztusára készült el, a kormány pedig tíz évre titkosította arra hivatkozva, hogy ez egy döntés-előkészítő anyag.
A Fővárosi Ítélőtábla 2024 januárjában kimondta, hogy a Belügyminisztérium nem indokolta megfelelően a titkosítást. Itt azonban nem ért véget a K-Monitor által indított per, hanem felsőbb szinteken folytatódott. A Kúria már indokoltnak tartotta a dokumentum visszatartását, az Alkotmánybíróság pedig alkotmányjogi szempontból nem tartotta relevánsnak az ügyet.
Végül a HVG egy, az akkori kormányzathoz közeli forrástól megszerezte a több száz oldalas szöveget. A Hippokratész-projektnek nevezett reformterv 53 intézkedési csomagot tartalmazott, amelyek az egészségügy teljes rendszerét érintették a megelőzéstől az alapellátáson és a járóbeteg-ellátáson át a fekvőbeteg-ellátásig és a rehabilitációig.
A javaslat egyik legjelentősebb eleme az intézményrendszer átalakítása volt. A 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-intézményből 2035-re 70 maradt volna meg, ami 35 százalékos csökkenést jelent. Az aktív kórházi ágyak száma 41 ezerről 27 ezerre redukálódott volna. A járóbeteg-intézmények száma 557-ről 221-re esett volna vissza, ami 60 százalékos csökkenést jelent.
A terv egy új ellátási struktúrát vázolt fel. Ennek első szintjén önálló poliklinikák működtek volna, amelyek a leggyakoribb betegségeket kezelik, és legfeljebb 15–30 percen belül elérhetők mindenki számára. A második szinten teljes ellátást nyújtó járóbeteg-klinikák álltak volna diagnosztikai szolgáltatásokkal, amelyek 30–60 percen belül lettek volna elérhetők.
A fekvőbeteg-ellátást úgy szervezték volna át, hogy az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken működjenek helyi kórházak, amelyek szintén 30–60 percen belül elérhetők. A tervezet szerint megyénként egy regionális kórház működött volna, Budapesten pedig négy centrumkórház és hét helyi kórház maradt volna 2035-re.
A laborvizsgálatok jelentős részét központosítani akarták. A koncepció lényege az volt, hogy „a lelet utazik, nem a beteg”. A nagy kapacitású központi laborok mellett a háziorvosi és szakorvosi rendelők mintavételi pontként működtek volna.
A megszűnő kórházak és rendelőintézetek épületeit nem számolták volna fel. A terv szerint ezekből krónikus ellátást biztosító intézményeket, idősotthonokat, nappali gondozási központokat, hajléktalanszállókat vagy erőszak áldozatait befogadó menedékházakat alakítottak volna ki.
A reform a háziorvosi rendszert is érintette. A tartósan betöltetlen körzetek kezelésére anyagi ösztönzőket javasoltak, és a háziorvosok jövedelmének 130–140 százalékos emelését vetették fel. A terv a telemedicina szélesebb alkalmazását is szorgalmazta, különösen a vidéki térségekben.
A védőnői hálózatot a tervezet szerint a házi gyerekorvosokhoz kapcsolták volna. „A gyerekre egy orvos-védőnő csapat figyel” – szerepel az anyagban.
A finanszírozási rendszerben is változásokat javasoltak. Újraszabták volna a teljesítményvolumen-korlát rendszerét, szigorúbb ellenőrzés alá vonták volna a tb-járulékok beszedését és a gyógyszerfelírást. A tanulmány a magánfinanszírozású ellátások erősítését és átláthatóbb működését is javasolta.
A hálapénz visszaszorítása szintén szerepelt a javaslatok között, amit később az Orbán-kormány megvalósított. A mentőszolgálat állomásait a kórházakkal és a katasztrófavédelmi központokkal integrálták volna.
A projekt egy kiegészítő egészségbiztosítási rendszer bevezetését is felvetette közép- és hosszú távon. Rövid távon azonban megmaradt volna az állami egészségbiztosítás.
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakpolitikus szerint a tanulmány „végiggondolt, alapos, korrekt szakmai anyag, még ha természetesen vannak is olyan részei, amikről lehetne vitatkozni”. Hozzátette ugyanakkor: „Elkeserítő az a gondolkodás, hogy ez a közérdekű – és nem mellesleg közpénzből készült – munka titkosítva lett.”
A szakértő szerint a reform megvalósítása 2020 és 2026 között évente 230–270 milliárd forint pluszberuházást igényelt volna. Ennek egy részét a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaiból fedezhették volna.
A tanulmány készítői szerint az átalakítások 2035-re mérhető egészségügyi javulást hozhattak volna. A korai halandóság 30 százalékkal, a megelőzhető halálesetek száma 37 százalékkal csökkenhetett volna, miközben a magyarok egészségesen eltöltött életévei akár 10 százalékkal is nőhettek volna.