Rögzíti az ELTE, hogyan használhatják a hallgatók a mesterséges intelligenciát

Kódexbe foglalta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), mire lehet használni az MI-t és mire nem – írja a 24.hu.

A szabályozás október végén lépett életbe, és a teljes hallgatói életút során meghatározza a mesterséges intelligencia felelős felhasználását, a tudományetikai alapelvekre építve.

Az egyetem közleménye szerint „a mesterséges intelligencia tudatos és körültekintő alkalmazása segítheti a hallgatók szakmai fejlődését, új tanulási módszereket nyithat meg és növelheti munkájuk hatékonyságát, ezzel versenyelőnybe hozva őket a munkaerőpiacon. Felelőtlen és kritikátlan használata azonban komoly veszélyeket is hordoz, mivel túlzottan leegyszerűsítheti a tanulási folyamatot, rombolhatja az analitikus gondolkodásra való képességet és gátat vethet a tananyag elmélyült, valódi megértése előtt.”

A Hallgatói MI Kódex minden hallgatónak megengedi az eszközök használatát, de azt is rögzíti, hogy ezek csak kiegészítő funkciót tölthetnek be, nem válthatják ki az emberi döntést, kreatív munkát és a kritikus gondolkodást.

A közlemény szerint a hallgatókat nem érheti hátrány a szabályoknak megfelelő MI-használat miatt, ugyanakkor a szabályok megsértése szigorú következményekkel jár. A bevezetést egy kari és hallgatói delegáltakból álló eseti kodifikációs bizottság készítette elő, az ELTE mesterséges intelligencia zászlóshajó programjáért felelős rektori biztos koordinációjával. A kódex a karokon kialakult gyakorlatokat egységesítette, és nemzetközi példákat is beemelt a régió vezető egyetemeiről.

Az utasítás a tanulmányok teljes időtartamára kiterjed, és támogatja az MI-eszközök felelős alkalmazását az első órákra való felkészüléstől a projektfeladatok elkészítéséig, valamint a szakdolgozat beadásáig. Segítséget nyújthat többek között szakirodalom feldolgozásában, témakeresésben, projektindításban, nyelvi szerkesztésben vagy akár írói blokk leküzdésében, továbbá vizualizációs ötletek kidolgozásában.

A kódex három alappillére az átláthatóság, az emberi felelősség és az adatvédelem.

A dokumentációs kötelezettség minden esetben előírja, hogy a hallgatók – kari iránymutatás szerint – rögzítsék az MI-eszközök használatát. A szabályok szerint a hallgatóknak végig meg kell őrizniük az emberi kontrollt, kritikusan kell értékelniük az MI által generált tartalmakat, felismerve azok hibáit vagy torzításait, valamint óvakodniuk kell a „hallucinációktól”.

A szabályozás tiltja a még nem publikált kutatási eredmények, bizalmas információk, személyes adatok vagy titoktartási szerződésben szereplő kutatási adatok MI-eszközökbe történő bevitelét, speciális engedély hiányában. A kódex előírja azt is, hogy az MI által generált tartalmak forrásmegjelölés nélküli felhasználása tudományetikai vétségnek minősül, és a plágiummal esik egy megítélés alá.

A dokumentációs kötelezettség az MI-eszközök támogatott alkalmazása mellett is fennáll, miközben a vizsgákon és zárthelyi dolgozatoknál az eszközök használata tiltott. Az MI nem válthatja ki az önálló szellemi munkát, és nem tüntethető fel szerzőként, ahogy a generált tartalmak sem mutathatók be saját teljesítményként.

Az egyetem kilenc kara december közepéig dolgozza ki az egyes tudományterületek sajátosságaira szabott, részletes szabályokat, amelyeket legkésőbb 2026. január 31-ig tesznek közzé, és ezektől az időponttól minden hallgatóra érvényesek lesznek. A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít, amely az MI működésének, lehetőségeinek, korlátainak és az egyetemi szabályoknak az elsajátítására épül.

A végrehajtási folyamatot az egyetem mesterséges intelligenciáért felelős rektori biztosa felügyeli, aki évente felülvizsgálja a szabályozást annak érdekében, hogy a Hallgatói MI Kódex követni tudja a technológiai fejlődés ütemét és hatékonyan támogassa a hallgatói munkát.

Kerestük a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) sajtóosztályát, hogy terveznek-e bevezetni hasonlót, amint reagálnak, beszámolunk a válaszukról.