Lázár Jánosnak mozdonyügyben nincsenek preferenciái, csak nők ügyében

A mozdonyflotta terén javulás van, jelenleg 40 korszerűbb, de használt jármű közlekedik, ez az idén még 55-re nő majd. Ezek a mozdonyok a menetrendszerűséget javítják, mert csökkent a villanymozdonyok meghibásodásának száma – közölte Hegyi Zsolt MÁV-vezér hétfőn a Közlekedési infón, Budapesten. Hegyi megemlítette azt is, hogy a szegedi vonal menetrendszerűsége is nagyot javult az új mozdonyok mellett a motorvonatok megjelenésével.

Lázár János építési és közlekedési miniszter elárulta többek között, hogy felhatalmazást kapott 100 használt motorvonat beszerzéséhez, ezek szerinte várhatóan Németországból vagy Svájcból érkeznek majd. Emellett a következő években magyar gyártóknál szeretnének „lerendelni” 250–300 IC-kocsit is. Új, távolsági motorvonatot Kínától vennének, 50–70 darabról tárgyalnak Lázár szerint. Ezeknek két év lehet a beszerzési ideje, és távolabbi, hosszabb vonalakon (Pécs, Kassa) alkalmaznák őket.

A miniszter a leállított mozdonybeszerzésről azt mondta:

„Nincsenek preferenciáim mozdonyügyben, nők ügyében van”

Magyarországon a használt, külföldről bérelt mozdonyflottán belül jelenleg több olyan Vectron mozdony is közlekedik, amit a Siemens leszállított volna. Lázár János megismételte korábbi állításait, miszerint a mozdonybeszerzés leállítása jó ötlet volt, hiszen először tisztázni kell, hogy miből és pontosan milyen vonatot vesznek. „A magyar vasút az utóbbi években ráállt a motorvonatra, erre billent el a mérleg.”

Az is kiderült, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal kivitelezése 95 százalékos készültségnél tart. A miniszter elmondása szerint a kínai kivitelezők eddig minden elvárásnak megfeleltek, a konzorcium pedig jó minőségben teljesítette a feladatait.

A projekt ellenőrzésébe egy független, európai uniós szakértőt, a TÜV-öt is bevonják. A szervezet feladata annak vizsgálata lesz, hogy a vasút mindenben megfelel-e az uniós szabványoknak. A döntés hátterében az újvidéki tragédia is áll, ahol ugyanaz a kínai vállalat dolgozott, amely a Budapest–Belgrád vasutat is építi. A vizsgálat a beruházás pénzügyi vonatkozásaira is kiterjed majd.

Lázár hangsúlyozta, hogy az ellenőrzés nem a kivitelező V-Híddal szembeni bizalmatlanságból fakad, hanem miniszteri felelőssége miatt tartja szükségesnek. „Az én aggodalmam az emberi élet védelméből fakad” – mondta. A miniszter elárulta, idén lezárják a Budapest-Belgrád vasútvonal építését: azzal számolnak, hogy december végéig lemegy az átvilágítás, így januárban elindulhat a közlekedés.

Lázár azt ígérte, szeptember végén konzultáció indul a KRESZ-ről, amit nemzeti konzultációnak nevezett. Ezt majd online lehet kitölteni. Szeretné, ha januárban elfogadná a kormány a rendeletet, és jövő szeptembertől be is vezetnék. Nagy viták vannak a sebességhatár és roller kérdésében is, az utak minősége is kérdéseket vet fel a miniszter szerint.

Az építési és közlekedési miniszter saját bevallása szerint felvetette a kormányban, hogy a szolidaritási hozzájárulásból írhassák le az önkormányzatok azt az összeget, amit útfelújításra költenek. Ez a hozzájárulásuk 20 százaléka lehetne. Lázár szerint egy 100 milliárdos tételről van szó, a módosítás inkább jövő évtől képzelhető el.

Lázár János a Közlekedési infó nevű sajtótájékoztatón 2024. augusztus 16-án

Fotó: Lázár János / Facebook