Közel tízezerrel kevesebb működő kórházi ágy van, mint tizenöt éve

Az elmúlt tizenöt évben közel tízezerrel csökkent a működő kórházi ágyak száma Magyarországon, mivel egyre több fekvőhelyet vontak ki tartósan a használatból – írja az Átlátszó az Eurostat 2023-as adatai alapján.

Tavalyelőtt 100 ezer lakosra 650 kórházi ágy jutott Magyarországon, amivel az ország az ötödik helyen állt Bulgária, Németország, Románia és Ausztria mögött. A részletes bontás azonban azt mutatja, hogy az aktív ágyak száma alapján hazánk inkább a középmezőnybe tartozik, míg a krónikus fekvőhelyeknél első helyen állt.

Fotó: Bálint András / Szegeder

A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint 2023-ban 662 ágy jutott 100 ezer lakosra, 2024-re azonban a használható fekvőhelyek száma 2167-tel csökkent, arányosan 643-ra. A statisztika nem tartalmazza az aktív és krónikus ágyak közötti különbséget, az Eurostat azonban igen: így kiderül, hogy az aktív férőhelyek száma alacsonyabb, és ez rontja az összképet.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részletes adatai szerint 2024-ben a 68 484 kórházi ágyból csak 42 248 tartozott az aktív betegellátáshoz, a többi krónikus kezelésre szolgált. Ráadásul az összes ágyból is csak 61 303 volt ténylegesen működőképes, ezen belül 38 811 aktív, ami 7181 fekvőhely hiányát jelenti. Az arány szerint az összes ágy 10,4 százalékát, az aktív férőhelyek 8,1 százalékát szüneteltetik.

A tartósan kivont ágyak száma főként az elmúlt években ugrott meg, és 2010 óta közel tízezerrel csökkent a működő fekvőhelyek száma. A legnagyobb visszaesés a belgyógyászaton történt, ahol ezer ágyat szüneteltetnek. A sebészeti osztályok 330, a szülészetek 163 ággyal kevesebb férőhelyen működtek 2024-ben. A pszichiátrián az összes ágy közel egyötödét vonták ki a betegellátásból.

Az ágyak kihasználtsága is visszaesett: míg 2010-ben 76,4 százalék volt az összesített arány, 2024-re ez 64,9 százalékra csökkent. Az aktív osztályokon 58,7, a krónikus ellátásban 75,5 százalék volt a mutató. Bár az utóbbi években volt némi növekedés, a szint így is messze elmarad a korábbi értékektől.

A cikk szerint a kihasználtság alacsonyabb aránya nem feltétlenül probléma: túl magas mutató esetén a kórházak telítettek lennének, túl alacsony mellett pedig felesleges fenntartásról lehetne beszélni. A hosszú várólisták azonban azt mutatják, hogy a szűk keresztmetszetet nem az ágyak száma, hanem a megfelelően képzett és megbecsült orvosok hiánya jelenti.