Nem volt kivonulás, de kormánykritikus hangulatban zajlott az MTA ünnepi közgyűlése Budapesten

Viharos helyzetben kezdődött a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia 199. ünnepi közgyűlése hétfőn Budapesten. Korábban több tudós is figyelmeztetett, amennyiben a miniszterelnök megjelenik, sokan lesznek, akik kivonulnak. A miniszterelnök végül nem volt jelen, Sulyok Tamás köztársasági elnök és Hankó Balázs miniszter azonban igen, mellettük többek között a Nobel-díjas Karikó Katalin is részt vett az eseményen.

Kollár László, az MTA főtitkára beszédében hatalmi beavatkozásokról is szólt a Határtalan történet nevű, a szegedi ELI lézerközponthoz hasonló idővonalas emlékmű kapcsán, mely a tervek szerint a fővárosi központi épület előtti Széchenyi téren keresztül húzódott volna. Miután az állam átvette a teret, annak felújítása elmaradt, így a mészkőlapok most keresztben húzódnak az épület előtt, írja a Qubit beszámolója. Kollár 12 pontban felidézte a történelem azon pillanatait is, amikor az Akadémia „nem szólalt meg, pedig meg kellett volna szólalnia”.

Freund Tamás, az akadémia elnöke is az időről beszélt köszöntőjében: az óköri görög időszemlélet kétfajta időfogalmára, kronoszra, a múló, folyó időre és kairoszra, a kitüntetett, maradandó pillanatokra utalt, amivel az Akadémia jelenlegi bizonytalan helyzetére asszociálhatott a közönség. Szerinte jelenleg nincs igény a hatalom részéről az együttműködésre „csupán az igazodásra”. Megjegyezte, jelenleg az oktatás és a tudomány radikális átalakítása folyik, de ebben az MTA-t nemigen tekintik partnernek, pedig nemzeti értékről van szó, amelyet meg kell őrizni a jövőnek.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a kormánynak címzett kritikára nem reagálva a „szabadság felelősségéről”, valamint a „nemzet szolgálatáról” beszélt, mint az MTA alapfeladatáról, feltéve a kérdést: vannak-e ma olyan törekvések, amelyek ezt korlátozni akarják? Szerinte „az MTA autonóm, szuverén döntéseit szabadon hozza, abba beleszólni senkinek nincs joga”, ám ez érdekesen hatott annak fényében, hogy az MTA tavalyi közgyűlése megszavazta ugyan az ingatlanvagyon eladását, ám kormányzati nyomás alatt állva.

„Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében. Bízzunk abban, hogy a nemzet tudományos felemelése olyan ügy, amelyhez minden korban meglesz a kellő teljesítmény, a felelősségtudat és a nélkülözhetetlen összefogás” – fogalmazott Sulyok Tamás köztársasági elnök az ünnepségen az MTI szerint.

Mint mondta, az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata régóta megfogalmazott sorskérdés volt, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor válhat igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltségét önállóan kifejti. 200 évvel ezelőtt Széchenyinek köszönhetően valóra vált, hogy saját hazánkban a magunk nyelvén lehetünk tudósok, jegyezte meg Sulyok.

Az elmúlt két évszázadban sorra születtek „a világot lenyűgöző nagyszerű magyar találmányok, alkotások”. A magyar zsenialitást a gyufa feltalálásától az attoszekundumos lézerfizika legutóbbi újításáig folyamatosan bizonyítja, véli az államfő. „Itthon a legmagasabb elismerések, a Magyar Szent István-rend kitüntetései, a Bolyai-díjak, külföldön a nemzetközi szinten adható legmagasabb rangú Nobel-, Abel- és Wolf-díjak jelezték, milyen tudományos magasságokba jutottak magyar tudósaink” – fogalmazott.

„Széchenyi 200 éve a hazája iránti határtalan szeretetének bizonyságát adta. Ezt adta Kodály, Négyesy és Szent-Györgyi is a saját szakterületén. Munkásságukkal elérték, hogy az emberek máshogy lássák a világot. Általuk népzenénk még élőbbé, irodalmunk még színesebbé, a hazai kutatólaborok még izgalmasabbá váltak. Őket és megannyi más neves akadémikust az elmúlt kétszáz évben mindig a magyarság és a világ jövőjéért érzett felelősség motiválta” – mondta Sulyok Tamás.